Fontolóra veszi a marihuána orvosi célú használatának legalizációját Európa egyik legjelentősebb illegális kannabiszforrása, Albánia. Idén májusban az ország miniszterelnöke, Edi Rama bejelentette, hogy kormánya egy évvel ezelőtt megkezdte a törvénytervezet kidolgozását, hogy a parlament elé lehessen terjeszteni a kannabisz orvosi célú használatának szabályozásáról szóló tervezetet. Legális lehet a fű a dél-balkáni országban?
A Balkaninsight.com anyaga alapján az Euronews számolt be róla, hogy csaknem három évtizede emlegetik Albániát Európa egyik legnagyobb illegális kannabiszforrásaként. Elemzők szerint a legalizációs folyamat bonyolult lesz. 2014 novemberében kezdődött érdemi vita a kannabisz egészségügyi használatának szabályozásáról Koco Kokedhima, későbbi parlamenti képviselő kezdeményezésére. Az üzletember akkor meggyőződéssel állította, hogy a törvényi keretek megalkotása az ország hasznára válna. Párttársai akkor meg voltak győződve arról, hogy Albánia erre még nem áll készen, ezért a kérdés lekerült a napirendről. Aztán majdnem 6 év elteltével, 2020. május 9-én Albánia miniszterelnöke, Edi Rama bejelentette, hogy kormánya egy évvel ezelőtt megkezdte a törvénytervezet kidolgozását, hogy a parlament elé lehessen terjeszteni a kannabisz orvosi célú használatának szabályozásáról szóló tervezetet.
Dollármillárdos globális piac
A törvényjavaslat szövegét hamarosan véglegesítik. A hírre sokan felkapták a fejüket szerte Európában. Mindezt annak ellenére, hogy már 22 európai országban legálisan történik a kannabisz orvosi célú használata. A tervezet támogatói úgy vélik, hogy a legalizációval az ország hatalmas szeletet szerezhetne meg a globális egészségügyi kannabiszpiacból, amit tavaly több mint 16 milliárd dollár nagyságúra becsültek. A törvényjavaslat ellenzői viszont attól tartanak, hogy a szabályozás rossz üzenetet küldene Albánián belül, erősítve a már létező illegális folyamatokat.
A mostani miniszterelnök 2013-ban kampányolva ígéretet tett a törvénytelen kannabisztermesztés és –kereskedelem felszámolására. Ám Albánia hatalmas termőhelyei azóta is tovább működnek, néhány látványos rendőrségi akciótól eltekintve az elosztóhálózat is zavartalanul működik. Az ellenzék és az ügyészek többször figyelmeztettek a politika, a hatóságok és az illegális kannabiszpiac szereplői közötti összefonódások lehetőségére, ugyanis a kormány drogpolitikája ellenére a termelés növekszik.
A miniszterelnököt és pártját bírálók attól is tartanak, hogy a kormány azért tesz lépéseket az orvosi céllal történő használat legalizációjáért, hogy megszerezze azon tömegek támogatását, akik az illegális marihuánapiacból élnek. A civil társadalmi csoportok szintén aggodalmukat fejezték ki. Sotiraq Hroni, az IDM Demokrácia és Mediáció Intézetének igazgatója úgy látta, hogy a kezdeményezés célja, hogy a hatalmon lévők több szavazatot nyerjenek, és eltereljék a figyelmet az ország előtt álló valós kihívásoktól.
A törvényjavaslat kidolgozói és a kormány szerint pont a kihívásokkal teli időkben nem engedheti meg magának egy kevésbé tehetős balkáni ország, hogy ne foglalkozzon a marihuána legalizációjának kérdésével. Az albán gazdaság bajain jelentősen enyhíthet, ha Európa egyik illegális termelőjéből az orvosi céllal felhasznált kannabisz legális forrásává válik a világpiacon. A törvényjavaslatnak lelkes támogatói is vannak, akik a változástól a foglalkoztatás javulását, növekvő adóbevételeket, az export és a külföldi befektetői kedv erősödését remélik.
Nem az albán kistermelők nyernek nagyot?
A drogpolitika reformjával foglalkozó amszterdami szakértő, Tom Blickman, a Transnational Institute munkatársa szerint a lényeg a részletekben van. Azt hangsúlyozta, hogy bár még nem ismert a teljes albániai szabályozási terv, de gyaníthatóan a nagy, külföldi kannabisztársaságok húznak hasznot az új helyzetből, nem pedig azok a kistermelők, akik jelenleg ellátják az illegális piacot.
