A magyar mezőgazdaság egyik sikertörténete a vetőmag nemesítése, előállítása és exportja. Az általános vélekedés ellenére a szakemberek egy része szerint a területen gyors és folyamatos leépülés tapasztalható, valamint a versenyképesség elvesztése is kilátásban van. Az okok között a forráshiány, az átszervezés, az utánpótlásképzés nehézsége, valamint a felügyeleti rendszer tökéletlensége is szerepel.
Az Agrárágazat írta meg, hogy Magyarország még a 90-es évek első felében és közepén is vonzó forrást jelentett a vetőmag-kereskedőknek és a -kutatóknak is. A zöldség- és szántóföldi növénykultúrákban is kiváló minőségű, és nagyon sokszínű kínálatot termelt a magyar vetőmagipar. Ennek megfelelően a kibocsátás nagyságrendje és külkereskedelmi eredményessége is a mezőgazdaság egyik legsikeresebb ágazatává emelte. Egyes szakemberek szerint viszont komoly hanyatlásban van a hazai vetőmagágazat.
Folyamatos átszervezés
Az utóbbi évek egyik legkedvezőtlenebb hatása a mezőgazdasági kutatóintézetek szinte folyamatos átszervezése volt. Ez az elmúlt 30 év alatt inkább hátráltatta, mint segítette a működésüket – mondta a témával kapcsolatban Balázs Ervin professzor, akadémikus. A másik ok a forráshiány, ami főként a jövő generációjának kialakítására van hátrányos hatással. Ilyen alacsony bérszínvonallal a magyar vetőmagipar már sem a külföldi lehetőségekkel, sem a hazai piaci szereplők ajánlataival nem tud versenyezni.
Töredékére csökkent a kutatók száma
A cikk szerint az állandó átszervezések okozta bizonytalanságot és a súlyos forráshiányt jelölte meg a legfőbb problémának Polgár Zsolt is. A keszthelyi burgonyakutatás évtizedeken át meghatározó, nemzetközileg is ismert, ma az iregszemcsei kutatóintézetet vezető szakembere szerint nem tartható a rendszerváltás óta tartó költséghatékonysági indoklású átszervezés és állandó létszámleépítés a felsőoktatásban és a kutatóintézetekben. Így épült le a burgonyanemesítés és -kutatás is, és hasonló történik most Iregszemcsén.
Két évtizede még 200-an dolgoztak itt. 3 éve 40-en, mára 16-an maradtunk. Ennyiünknek kellene 4 növényfaj nemesítését, fajtafenntartását és bázisvetőmag-előállítását magas színvonalon ellátni. Emellett még agrotechnikai kísérleteket végezni, céges K+F megbízásokat, pályázati kutatási feladatokat teljesíteni, részt venni az egyetemi oktatásban. Szinte lehetetlen feladat – fogalmazott a kutatóintézet vezetője.
Az új SZIE az egyik utolsó remény?
Polgár Zsolt most abban reménykedik, hogy az augusztus 1-el működését megkezdő integrált agrár-felsőoktatási rendszer hosszú távú, nyugodt és tervezhető időszakot hoz,. Ez pótolhatja a szakemberhiányt, illetve véget vethet a leépítéseknek és a megszorításoknak. Ebben bíznak a Magyar Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) vezetői is. Takács Géza elnök és Polgár Gábor ügyvezető igazgató szerint 3 súlyos sebből vérzik a magyar vetőmagágazat. Ezt
- az oktatás,
- a felügyeleti rendszer és
- a szaporítóanyag-előállítás problémái okozzák.
Nincs utánpótlás a szakmában
A vetőmag szövetség szakemberei is úgy látják, hogy komoly gondokat okoz, hogy nincs átfogó, az oktatás mindhárom szintjét integráló képzési rendszer: önálló egyetemi szak, technológusi és szakmunkásképzés. A versenyképességhez évente 20-50 szakemberre volna szükség mindhárom szinten, máskülönben végleges lesz a lemaradás a tőkeerős, a világ bármely pontjáról szakembereket importálni képes multikkal szemben.
Hiányzik a felügyeleti rendszer
A másik nagy hiányosság a vetőmag-felügyeleti rendszer helyreállítása. Takács Géza szerint egykor ebben is világhírű volt Magyarország. Ez pedig az egyik alapfeltétel. Ma nincs szervezet, nincsenek szakemberek, és nincs finanszírozás – nyilatkozta a portálnak a vezető. Ez gondot okoz a kereskedelemben is. Ahhoz, hogy egy magyar cég kijusson egy keleti exportpiacra, költséges, bonyolult és hosszadalmas folyamat végigvitele szükséges. Csoda, ha egyáltalán még van kivitel – mondta.
Forrásra vár a nemesítő és a szaporító
A cikk egy harmadik problémában is beszámolt. Egy új nemesítésű vetőmag előállítása 10-15 évig tart, amihez nem csak kitartó, jól fizetett szakemberek kellenek. Stabil helyzetű és finanszírozású kutatóintézetekre is szükség van, amelyek képesek kifizetni a tudóst, a technikust, a kézimunkaerőt, aztán a piacra jutás, a fentebb említetteken túl többek között a marketing- és egyéb költségeket is.
Míg mások elhúznak, lecsúszik a magyar vetőmagágazat
Az elmúlt évtizedekben a multik kihasználhatták a hazai ágazat gyengélkedését. Sok nemesítő intézet és kutatóbázis elsorvadt – hivatkozik bennfentesekre a cikk. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy mivel a döntéshozók sikeresként ismerik az ágazatot, nem is mindig hallják meg a vészjelzéseket. Abban is egyetértés van a szakmában, hogy az adottságaink és külső üzleti kapcsolataink még mindig jók, de a jövő kilátástalan. Nem véletlen, hogy bár kis ország vagyunk, még mindig jelentős érdeklődés van a magyar vetőmagipari termékek iránt. Ám ez a tőke sem tart örökké. Csúszunk lefelé és egyre nehezebb megtartani a helyünket – mondta a VSZT elnöke a portálnak.
