Az elmúlt időszakban leesett sok csapadék növeli a talajerózió veszélyét. Egy esős tavasz és nyár esetén számolni kell az erózió terjedésével. A legkisebb, fedetlen mélyedés is szakadékká nőhet, ha lejtővel és laza talajjal párosul, de Somogyban a “leples” erózió is gyakori. A víz munkája fokozottan érvényesül a kopáran hagyott földrészeken. Néhány éve a somogybabodi és a pamuki hatalmas lösz szakadékok ráirányították a figyelmet a somogyi talajerózióra.
A Sonline.hu számolt be róla, hogy Somogy megyében Karádtól a tabi dombvidékig, valamint Pusztakovácsi vagy Kapoly térségében is fokozott az erózió kialakulásának veszélye. Legutóbb arra panaszkodott egy somogyi gazda, hogy a mezőgazdasági gépével majdnem belehajtott egy hirtelen előbukkanó árokba a földjén. Az ilyesmi azért gyakori, mert a kora tavasszal keletkezett árkokat ilyenkor már elfedi a növényzet. A rövid időn belül lezúduló nagy csapadék okoz gondot. Ha a víz a felszín alatt fut, és csak egy hajszálnyi repedés van a talajon, az könnyen beszakadhat – mondta Andrasovits Attila, somogytúri gazdálkodó.
Ezt tapasztalta a növényvédelmi szakmérnök a Somogy megyei erózió kapcsán
Tóth István növényvédelmi szakmérnök a megyét járva tartja számon a termőföld tájsebeit, az erózió legfrissebb megjelenését. Ő tájékoztatta a portált arról, hogy Pusztaszemes és Kapoly határában az árkos erózió 50 hektárt érint. Ilyenkor elég, hogy egy arra járó traktor csapásán kialakuljon az egyre mélyülő árok. A Somogydöröcske és Somogyacsa határában látott fehér foltok pedig a leples eróziót jelzik. Ez akkor jön létre, ha a talajt tavasszal a vetés előtti talajelőkészítő munkákkal porosítják. Ezt a hamuszerű porréteget a hirtelen nagy esők „beiszapolják” a földbe. A lejtőn egyre gyorsuló esővíz magával viszi talaj legfelső termékeny, tápláló, humuszos rétegét. Emiatt annak termékenysége és tápanyag-szolgáltató képessége jelentősen lecsökken.
A táblákon megjelenő lepelszerű eróziós jelenség kora tavasszal könnyen felismerhető. Messziről látható, szabálytalan alakú, világos és sötétbarna foltok váltják egymást – mondta Tóth István. A sötétebbek még rendelkeznek humuszos réteggel, még tartják a nedvességet. A világos, fehéres foltok azonban már erodáltak, kevés a vízmegkötő képességük és gyorsan kiszáradnak. A világos erodált talajfoltok már nem tűnnek el, hanem évről évre nő a kiterjedésük.
100 ezer hektár veszélyeztetett különösen a megyében
Somogy 253 ezer hektár szántóterületéből 100 ezer hektár kifejezetten veszélyeztetett talajerózió szempontjából. A leginkább érintett a külső-somogyi dombvidék, de már a Marcali-hátság és a Kapos völgye enyhén lankás területein is megjelent a talajromlás.
A veszély nagy, bár ez lassú folyamat, ám a jövőnket pusztítja, mert évről évre halad előre lassan, de biztosan – fogalmazott Tóth István. A gazdák azonban tudnak védekezni. A lejtővel párhuzamosan nem tanácsos szántani, és jobb, ha olyan, sűrű térállású növényeket vetnek, mint a kalászosok és a repce, szemben a ritka térállásúakkal, mint a napraforgó vagy a kukorica. A füvesített sávok továbbá csökkentik a lejtőn lefolyó víz sebességét.
Ha csökken a szerves anyag a talajban, keveset terem
Az erózió rengeteg kárt okoz. A humuszos talajréteg vékonyodása következtében csökken a termőföld szerves anyag készlete, emiatt termesztett növények hozama stagnál vagy visszaesik. A legfontosabb, hogy a talaj szerves anyagának pótlását növelni kell. Tóth István ezért helyteleníti, ha a földekről nagy tömegben viszik a szalmabálákat, mert hőerőműveknek adják el a gazdák. Szerinte viszont jó dolog, hogy mind több gazdálkodó ismeri fel a másodvetésű zöldtrágyázás jelentőségét. Az erózió ráadásul hosszú távon olyan károkat okoz, amelyet minden vásárló érzékelhet. Csökkenhet ugyanis az élelmiszerekben az ásványi anyag és nyomelem tartalom, és ez az emberek egészségét is befolyásolhatja.
Cikkajánló: Védekezés az erózió és a defláció ellen
Az emberiség száma napról-napra növekszik, így egyre több élelmiszerre van szükség. A mezőgazdasági területek minőségének megőrzése ezért egyre inkább fontos. Sajnos az erózió és a defláció ezt még inkább nehézzé teszi. A víz és a szél talajpusztító kártétele mindig is megnehezítette a gazdálkodók dolgát. A talajerózió és a talajdefláció negatív hatásait azonban fásítással, erdősítéssel a minimálisra lehet redukálni. A természetes erdők ugyanakkor nem minden esetben vannak ott, ahol éppen mezőgazdasági termelés folyik, ezért mesterséges erdősávot kell létesíteni a mezőgazdasági művelés alatt álló területek körül.
