Különleges Lacaune juhnyáj a dunapataji gazda szeme fénye

Franciaországból hozott tejelő Lacaune juhfajtát Dunapatajra egy helyi gazdálkodó, és nem bánta meg a döntését. A Bács-Kiskun megyei tanyán európai viszonylatban egyedi fejőházat látni, a juhállomány modern körülmények között éli mindennapjait. A Szelidi-tóhoz közeli majort irányító Bévárdi Pál 1984-ben szerzett agrárdiplomát, pályája a hartai Erdei Ferenc Téeszhez kötődik, ahol az állattenyésztés egy részét irányította.

21 éve árverezték el a helyi téesz állattenyésztő-telepét, ami egy lepusztult hodályból és 2 hektár földből állt – idézi fel a múltat Bévárdi Pál a Szabad Föld riportjában. Senkinek nem kellett. Csodálkoztak is rajtam az öreg juhászok, amikor megvettem az ingatlant. Se áram, se ivóvíz, se kövezett út nem volt. Egy kőműves ismerősömmel kezdtünk neki a javításoknak, és rengeteg gonddal kellett szembenéznünk.

A dunapataji Lacaune juhok kiváló körülmények között élnek- Fotó: Adam's Photovision
A dunapataji Lacaune juhok kiváló körülmények között élnek- Fotó: Adam’s Photovision

A gazdát Gergátz Elemér genetika professzor, egykori agrárminiszter biztatta, hogy eredeti tenyészhelyén, Franciaországban tanulmányozza a Lacaune juhfajtát, melynek a tejéből a világhírű „roquefort” sajt készül. Bévárdi felkeresett néhány gazdaságot, és az ott látottak alapján úgy döntött, hogy ezzel a jól tejelő és szapora birkával akar foglalkozni. Azon melegében vett is belőlük 50 példányt. Élete első pályázata révén az ezredfordulón sikerült kialakítania a törzstenyészetet. Szakmai segítséget a mosonmagyaróvári és a kaposvári agrártudományi egyetem tanáraitól, valamint a juhtenyésztők szövetségétől kapott. A fejőházban ma már számítógéppel vezérelt technika működik, hogy minél hatékonyabb legyen a tejtermelés.

Lacaune juhok pihennek a Bévárdi majorban- Fotó: Adam's Photovision
Lacaune juhok pihennek a Bévárdi majorban- Fotó: Adam’s Photovision

A családi gazdaság állományát ma 1000 anyajuh alkotja. Időközben hatalmas fejlődésen ment át a major, amely 2012-ben megkapta a bemutató mintatelep címet. Ezáltal részt vesznek a kaposvári és a gödöllői egyetem duális képzésében, több diplomadolgozat is született már náluk.

Bévárdi Pál mutatja be a gazdaságát a Szent István Egyetem nép- és tájrajz szakirány vezetőjének és egykori hallgatóinak
Bévárdi Pál mutatja be a gazdaságát a Szent István Egyetem nép- és tájrajz szakirány vezetőjének és egykori hallgatóinak

Az állattenyésztéshez terület is kell

A birtokunkat folyamatosan gyarapítottuk. Ma már csaknem 400 hektár szántót művelünk és 300 hektár legelőt használunk. Ezek a Duna, a Nagyéri-csatorna, a Szelidi-tó ölelésében, többségében természetvédelmi területeken találhatók. Közel van Kalocsa, Hajós és a Szelidi-tó, kézenfekvő a turizmus lehetősége, ami a vállalkozásunk egyik pillére lehet. Vízparti szálláshelyet már tudunk adni, a tejtermékeinkből pedig kóstolót kínálunk. Sokan megfordulnak a majorban, tavaly több, mint 1000 városi diák fedezte fel magának az állatainkat. Köztük az őshonos mangalicát, a szürke marhát és a rackát is.

A Bévárdi major Dunapatajon
A Bévárdi major Dunapatajon

Annak ellenére, hogy sajtüzemre van is egy nyertes pályázatuk, nagyobb mérvű feldolgozást egyelőre nem terveznek. Az itt termelt tejet a kisteleki M+M Kft. készíti el sajtnak, juhtúrónak és más tejterméknek. Ám Bévárdi Pál 60 évesen is gyakran gondol a jövőre. Ha a fogorvos lányának nem is, agrármérnök fiának átadhatja a gazdaságot.

Cikkajánló: Hasznos praktikákra tanították a gyakorló juhászokat Karcagon
Bévárdi Pál néhány napja a tönköly termesztéséről és felhasználásáról is beszélt
Share Button

Kapcsolódó cikkek

A pásztorélet múltját és jelenét mutatja be a Mező... Péntektől látogatható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum új, időszaki kiállítása, amely A pásztorok világa – Tisztelet Herman Ottónak címmel a hagyományos ...
Boldog malac és levendula Az Isztriai-félszigetről tudósít a Tudatos Vásárlók Egyesülete: hogyan születik meg a közösségi mezőgazdálkodás mozgalma egy turistaparadicsomban. N...
Ha elege van már a lehúzó hírekből… A sok komoly hír mellett olykor szükség van aranyos történetekre is, hogy ki tudjunk szakadni a mindennapok mókuskerekéből. Egy ilyen kis sztorit szer...
Folyamatosan növekszik a sertéslétszám Harmadik éve folyamatosan növekszik a sertéslétszám és az ágazatba bekapcsolódó családi gazdaságok, valamint vállalkozások száma Magyarországon. 2012-...
Vakcinázás a kéknyelv-betegség ellen A kéknyelv betegség terjedésének megelőzése érdekében az országos főállatorvos kötelező vakcinázást rendel el. A tájékoztatás szerint a kötelező védek...
Zöld lámpa az egységes kérelmeknek! Megkezdődött az egységes támogatások benyújtása; helyzetben a fiatal gazdák az új vidékfejlesztési programban; mérgező paprikát találtak több magyar á...