Összességében és számszakilag ugyan szép első félévet zárt a hazai a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem, de az egyes termékek adása-vétele között nagy volt a kontraszt. Sertésből például csökkent a kivitel, baromfiból viszont többet hoztunk be, mint tavaly.
Szépen alakul idén a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem hazánkban. A kivitel értéke már elérte a 3189 eurót, míg a behozatal 2101 millió eurót tett ki május végéig. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi adatok szerint 1088 millió euró aktívumot eredményezett az agrár-külkereskedelmi forgalom Magyarországon.
A kivitel érétke egyébként nem változott a tavalyihoz képest, a behozatalé viszont 4,4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportból 2016 január–májusi időszakában 8,3 százalék, az importból 6,2 százalék volt.
De ha az összesített számok mögé nézünk, már nem olyan rózsás a helyzet. Az élősertés külkereskedelmi forgalma nem érte el május végén az egy évvel korábbi szintet. A kivitel 11 százalékkal csökkent, így mindössze 11 ezer tonnán zárt, míg a behozatal 13 százalékkal csökkent és 24 ezer tonna volt összesen. A mennyiség csökkenésén túl az élősertés ára is zuhanórepülésbe kezdett. Egyébként sertéshúsból az egy évvel korábbinál 9 százalékkal kevesebbet, 51 ezer tonnát vittünk ki és 10 százalékkal többet, 55 ezer tonnát hoztunk be 2016 első öt hónapjában.
A baromfihús esetében más volt a helyzet. A termék exportvolumene 12 százalékkal nőtt, az exportátlagár is magasabb lett, viszont az importértéke az előző év azonos időszakának szintjén maradt, igaz a volumen nőtt.
Romlott a gabonafélék külkereskedelmi mértéke az előző évhez képest. Az exportvolumen 28 százalékkal csökkent és mindössze 2,2 millió euró volt. Ebből adódóan az árbevétel is csökkent, összesen 19 százalékkal az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az exportált tételek 56 százaléka kukorica, 35 százaléka búza, 8 százaléka pedig árpa volt. A kukoricaexport (1,3 millió tonna) csak 54 százaléka az egy évvel korábbinak, a búzaexport (790 ezer tonna) viszont 36 százalékkal bővült. A kukorica exportátlagára 32 százalékkal magasabb volt, mint a bázisidőszakban, ellenben a búza esetében 13 százalékkal csökkent az átlagár.
Forrás: AKI
