A külkereskedelmi folyamatok nem a hazai állattartókat segítik

Összességében és számszakilag ugyan szép első félévet zárt a hazai a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem, de az egyes termékek adása-vétele között nagy volt a kontraszt. Sertésből például csökkent a kivitel, baromfiból viszont többet hoztunk be, mint tavaly.

Szépen alakul idén a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelem hazánkban. A kivitel értéke már elérte a 3189 eurót, míg a behozatal 2101 millió eurót tett ki május végéig. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi adatok szerint 1088 millió euró aktívumot eredményezett az agrár-külkereskedelmi forgalom Magyarországon.

A kivitel érétke egyébként nem változott a tavalyihoz képest, a behozatalé viszont 4,4 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportból 2016 január–májusi időszakában 8,3 százalék, az importból 6,2 százalék volt.

De ha az összesített számok mögé nézünk, már nem olyan rózsás a helyzet. Az élősertés külkereskedelmi forgalma nem érte el május végén az egy évvel korábbi szintet. A kivitel 11 százalékkal csökkent, így mindössze 11 ezer tonnán zárt, míg a behozatal 13 százalékkal csökkent és 24 ezer tonna volt összesen. A mennyiség csökkenésén túl az élősertés ára is zuhanórepülésbe kezdett. Egyébként sertéshúsból az egy évvel korábbinál 9 százalékkal kevesebbet, 51 ezer tonnát vittünk ki és 10 százalékkal többet, 55 ezer tonnát hoztunk be 2016 első öt hónapjában.

Csökkent a gabonafélékből származó árbevétel
Csökkent a gabonafélékből származó árbevétel

 

A baromfihús esetében más volt a helyzet. A termék exportvolumene 12 százalékkal nőtt, az exportátlagár is magasabb lett, viszont az importértéke az előző év azonos időszakának szintjén maradt, igaz a volumen nőtt.

Romlott a gabonafélék külkereskedelmi mértéke az előző évhez képest. Az exportvolumen 28 százalékkal csökkent és mindössze 2,2 millió euró volt. Ebből adódóan az árbevétel is csökkent, összesen 19 százalékkal az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az exportált tételek 56 százaléka kukorica, 35 százaléka búza, 8 százaléka pedig árpa volt. A kukoricaexport (1,3 millió tonna) csak 54 százaléka az egy évvel korábbinak, a búzaexport (790 ezer tonna) viszont 36 százalékkal bővült. A kukorica exportátlagára 32 százalékkal magasabb volt, mint a bázisidőszakban, ellenben a búza esetében 13 százalékkal csökkent az átlagár.

Forrás: AKI

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A sertéshúsok piacának alakulása 2014 első negyedé... Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) prognózisa szerint 2014-ben mintegy 1 százalékkal 116 millió tonnára nőhet a világ sertéshúste...
6 százalékkal nőtt a vágósertés termelői ára... Mintegy 6 százalékkal magasabb volt a vágósertés termelői ára hasított súlyban Magyarországon 2014. júniusában mint egy évvel korábban, így elérte az ...
Bulgária lehet az új piaca a magyar sertéshúsnak... Bulgária lehet az új piaca a magyar sertéshúsnak, mivel a balkáni ország nem önellátó sertéshúsból - mondta Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakm...
Sertéshús-előállítás az Európai Unióban és Magyaro... Cikkünkből kiderül, hogy mennyi sertéshúst állítanak elő az Európai Unió területén, illetve hogy Magyarországon hogyan alakul a sertéshús-export és im...
Sertéstartás – megéri? A kérdésre nem egyszerű a válasz, több tényező is komolyan befolyásolhatja a sertéstartás sikerességét. Így mielőtt belevágnánk, jól meg kell gondolnu...
Sertéshús árcsökkenés a láthatáron! Kedden a sertés tőkehús általános forgalmi adójának csökkentését jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tervek szerint, 2016-ban 5 sz...