A hazai búza minősége megfelelő lett, a kukoricatermesztőket viszont a várhatóan rossz terméskilátások mellett az aflatoxin is keseríti. Ennek kezelésére azonban elérhetők olyan módszerek, amivel a megtermett mennyiséget meg lehet menteni. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Group ügyvezetője vázolta fel a lehetőségeket, aki ezen túl a beérkező ukrán gabona minőségéről is beszélt.
Utolsó beszélgetésünk alkalmával a búzaaratás még nem fejeződött be. Hogyan alakult végül a termés minőségi szempontból?
Az országos hozam közepes lett. Az eredmények jobban alakultak, mint várható volt a kukorica esetében, de bizonyos értékek elmaradtak a sokéves átlagtól. A nedvességtartalommal idén nem volt gond a szárazság miatt. A tisztasági paraméterek közül viszont kiemelném a zsugorodott szemeket, mert az aszály következtében a szokásosnál gyakrabban fordultak elő magasabb értékek, ami bizonyos szabványos és szerződéses előírásokban gondot jelenthet. Ennek következtében a hektolitersúly-értékek jelentősen szórnak. Nagyon magas és nagyon alacsony számokat egyaránt mértünk. A fehérjék megfelelően koncentrálódtak, a szárazanyagra számított fehérje tartalom magasabb lett az átlagosnál. Az esés számok is kedvezően alakultak, a sikértartalom és annak szerkezete viszont megsínylette a szárazságot. A tészta rugalmassága és szilárdsága sok esetben nem megfelelő. Az alveográfos érték, illetve egyéb sütőipari (valorigráfos, extenzográfos) értékek bizonyos esetekben elmaradnak az elmúlt évek átlagától.
Térjünk most át a kukoricára! Mit tapasztaltak eddig, hogyan alakul a kukorica minősége?
Egyes termelők lesilózták a kukoricájukat, mert már korábban látszott, hogy az aszály miatt nem lesz termés. Gazdaságilag valószínűleg jobban jártak mintha arattak volna. Más gazdálkodók, a learatott kukoricát nedvesen értékesítették. Már akkor is látszott, hogy ahol az időjárás megviselte a növényt, a gomba is elszaporodott és komoly kihívások elé állítanak bennünket a toxinértékek, mely később be is igazolódott. Még nem fejeződött be a betakarítás, de valószínűsíthető, hogy az országos termés, a jellemzően 6-8 millió tonna helyett, 3 millió tonna körül alakulhat. A termés alakulása pedig a csapadéktérképet teljesen leköveti. Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de még dél-Baranya is különösen megsínylette az aszályt. Ezeken a területeken nagyon jelentősen csökkent a termésmennyiség, ugyanakkor vannak olyan átmeneti megyék, Fejér, Tolna, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok északi része és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol az országos átlagnál nagyobb mennyiséget tudtak betakarítani hektáronként.
A többi, és főleg nyugati megyékben szerencsére ennél is magasabbak a hozamok.
A földrajzi elhelyezkedés mellett a termésátlag is összefüggést mutatott a fertőzés mértékével. Az 1-2 tonnát termő területen nagyobb gyakorisággal találunk magasabb aflatoxin értékeket. Azokon a területeken ahol 4-5 tonna termett, ott a növény védekezési mechanizmusai olyan jól működtek, hogy egyáltalán nem találunk aflatoxint, vagy csak elfogadhatóbb, alacsonyabb mértékűt.
Mekkora a baj?
Nagyon vegyes a kép, nagy a szórás a kapott aflatoxin eredményekben. Amit viszont kiemelnék, hogy az EU-ban az aflatoxin B1-re 20 ppb-ben, azaz 20 mikrogramm/kg-ban határozták meg a felhasználási határértéket a takarmányokban. Tavaly március óta pedig él egy agrárminisztériumi rendelet, mely szerint a Nébih-hez be kell jelenteni, ha valakinek a terményében 20 ppb fölötti az aflatoxin értéke, és a rendelet hatálya esik a felhasználási területe. Illetve nekünk, mint független, akkreditált laboratóriumnak be kell jelenteni a határérték feletti eredményeket a Nébih felé, a 8/2021. (III. 10.) , 11. § (1) paragrafus AM rendelet értelmében, amennyiben a terméket végfelhasználónak vagy takarmányozásra szánják. A lejelentési kötelezettség minden nem állami laboratóriumra érvényes.
Ha nem állami laboratórium a forgalomba hozatal céljából a végső fogyasztónak szánt élelmiszerből vagy felhasználásra szánt takarmányból patogén mikroorganizmust vagy határérték feletti kémiai szennyezettséget mutat ki, a vizsgálat eredményét be kell jelenteni a Nébih részére”
Milyen tanácsot adna egy olyan termelőnek, akinél a kukorica aflatoxin szintje meghaladja a 20 ppb-t?
Először is azt, hogy abban az állapotban az EU-n belül ne adja el az árut se étkezési, se takarmányozási célra. Három lehetőség közül választhat. Elviheti egy biogázüzembe , exportálhatja harmadik országba, ahol nem EU-s határértékek vannak érvényben, illetve megpróbálhatja kezelni is a problémát. Létezik olyan ózonos beavatkozás, ami – a szakirodalom szerint – bontja az aflatoxint és csökkenti a fertőzés mértékét. Viszont ehhez olyan speciális körülmények szükségesek, amelyek nem mindenhol adottak. Azért nehéz művelet, mert ózongenerátorokkal egyenletes koncentrációban kell hozzá az ózonnak átjárni a kukoricát. Ez silóban sem könnyű, de síktárolóban még nehezebb technikailag hatásosan kivitelezni a folyamatot.
A másik megoldás, amit mostanában kezdtek alkalmazni azon a megfigyelésen alapul, hogy az Aspergillus gomba a sérült szemeket támadja meg nagyobb valószínűséggel. Ezeket a sérült szemeket tisztítási-rostálási ciklonos technológiákkal el lehet szeparálni, és így az áru toxinszintjét csökkenteni lehet.
A hírek szerint idén a szokásosnál több gabona érkezik az országba Ukrajnából. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az ellenőrzések alkalmával?
Az ukrán áru folyamatosan, de hullámzó ciklusokban érkezik hozzánk. Ugyan új átrakóhelyek nyíltak az országhatáron, így gyorsabb lett a folyamat, de még mindig lenne lehetőség nagyobb mennyiségű importra az ukrán ellátás alapján. Folyamatosan ellenőrizzük az átrakásokat, és azt tapasztaltuk, hogy az érkező termény általában toxinmentes, de néhány esetben a fuzárium gombák toxinjai kimutatható. Amire oda kell figyelni, az a GMO, mert Ukrajnában génmanipulált fajtákat is termesztenek, igaz nemcsak kukoricából, de repcéből is, mivel Ukrajnában nem tilos a gén manipulált növények termesztése. Mivel a napraforgó esetében nem létezik GMO-s fajta, ott a búza vagy szója keresztszennyezés vizsgálandó. Ezen kívül radioaktivitást és mikrobiológiát, általános fizikai tulajdonságokat is szoktunk mérni, úgymint nedvességtartalmat, tisztaságot, hektolitersúlyt, nehézfémeket, dioxint, de szerencsére ezen a téren nem találtunk eltérést. A növényvédőszer-maradékok előfordulhatnak az EU-s határérték felett, mivel nem EU-s ország lévén, ott más szerek vannak forgalomban, más komponensek engedélyezettek, mint nálunk, így ezeket szűrni kell.
Mi történt mostanában a Mertcontrol Hungary Kft. háza táján?
Tovább erősítettük piaci jelenlétünket az élelemiszertanúsítás és élelmiszer vizsgálatok területén. Bővültünk létszámban és eszközparkban is, mert piaci igény mutatkozott erre. Új gépeket vásároltunk a laboratóriumba, valamint az ellenőreinket UV-lámpákkal szereltük fel, mert az aflatoxin előanyaga, a kojic sav, UV-fény alatt világít a sötétben, így ez a legolcsóbb és leggyorsabb módja a fertőzés kiszűrésének.
A továbbiakban, a Lateral Flow, a helyszíni gyorsteszt, az ELISA-módszer nevű laboratóriumi technika, illetve a HPLC-mérés szintén elérhetők a szolgáltatásaink között. Ezen kívül az összes helyszíni vizsgálatunk, úgymint gázkoncentráció-, olajsavmérés-, hektoliter-, toxin-, GMO-, olajsav-, waxy-, csíra kukorica-, nedvesség-, esetében bővítettük a lehetőségeinket, hogy időben, gyorsan ki tudjuk szolgálni a megrendelőinket.
Fejlesztés alatt áll továbbá az új informatikai rendszerünk, amely a megrendeléstől a számlázásig kezeli a folyamatainkat. Most teszteljük, és ha sikeresnek bizonyul, januártól bevezetésre kerül. Ez is gyorsítja, pontosabbá és költséghatékonyabbá teszi a munkánkat.
Bevezettük az RTR=Rádiófrekvenciás Terményfigyelő rendszert, a poszt harveszt minőség megőrzése érdekében. Ezzel a rendszerrel biztosítható az áru folyamatos hőmérséklet-ellenőrzése, megelőzhető és időben észrevehető a romlási folyamatok elindulása. Fóton építés alatt van új irodaházunk, ahol több mint 2000 m2-en, a legmodernebb laboratóriumi és irodai terület kerül kialakításra.
Bővebb információért látogasson el a mertcontrol.com oldalra!
(x)
