Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC, Joint Research Centre) szerint az uniós tagállamok fele szenved az aszálytól. Az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO, European Drought Observatory) augusztusi adatai szerint a Központ által használt háromfokozatú skálán az Európai Unió területének 47 százaléka volt a második, Figyelmeztetés (Warning) szinten, 15%-a pedig a legmagasabb, Riasztás (Alert) fokozatban. Ez utóbbi fokozat azt jelenti, hogy a kombinált aszály indikátor (CDI, Combined Drought Indicator) szerint igen alacsony a talajnedvesség, és komoly stressz érte a növényzetet.
A FruitVeB írta meg, hogy az Alert fokozat elsősorban Olaszország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg, Románia, Magyarország területét, valamint Szerbia északi részét, Moldovát, Ukrajnát, Írországot és az Egyesült Királyságot érintette.
A nyár végi esők enyhítettek a súlyos helyzeten és a szárazságon
A nyár végi csapadékos időszak következtében javult a helyzet Csehország déli részén, Észak-Ausztriában, valamint Franciaország középső részének egyes régióiban. A legrosszabb a helyzet azokon a területeken, ahol az aszály már 2022. tavaszán is jelen volt: Észak-Olaszország, Délkelet-Franciaország, valamint Délkelet-Magyarország és Románia egyes területei – írták.
Franciaországban történelmi mértékű aszály pusztít. Egyszerűen nincs víz, 93 régióban vízkorlátozási intézkedéseket léptettek érvénybe. Július hónapban az országban átlagosan 9,7 mm csapadék esett, ez a legszárazabb hónap 1961 márciusa óta a Meteo-France adatai szerint.
Megoldási javaslatok Magyarországra
A termőföldeken a megoldás az ár- és belvizek minél nagyobb területen történő szétterítése, a hirtelen lezúduló csapadék talajba szivárogtatása és a felszín alatti vízkivételek mérséklése lehet. Települési szinten pedig a csapadék és tisztított szennyvíz összegyűjtése, a víziközműrendszerek felújítása és a víztakarékos megoldásokra történő átállás lehet – írtuk a témával kapcsolatban egy korábbi anyagunkban.
A WWF Magyarország környezetvédelmi civil szervezet közleménye szerint az extrém szárazság nem csak mezőgazdasági, hanem összetett környezeti probléma, így eszerint is kellene kezelni. A WWF szerint azzal kéne kezdeni, hogy megmentik a nehéz helyzetbe került gazdákat. Át kellene gondolni az uniós agrártámogatásokat, mert azok jelenleg “rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el – írták.