Olyan betegségek pusztítják a magyar halállományt, amelyek tíz évvel ezelőtt még nem fordultak elő. A halakat a kórok, a horgászok, a halászok, a kárókatonák, de az inváziós fajok is tizedelik. Ennek vált megoldásaként civilek kezdenek haltelepítésbe, és éppen ezzel okozva nagy kárt.
Hiába terjed a C&R (catch and release), vagyis a halakat kifogás után a vízbe visszaengedő nézet, valamint a halászat tilalma, mégis fogyatkozik a természetes vizek állománya. Ez akár visszavezethető a nyári halpusztulásokra, vagy a vízszennyezésre is, még ha a hivatalos szervek ezzel nem értenek egyet. Mindenesetre a pecások többsége szerint, a nyolcvanas és a kilencvenes években több volt a hal. Emiatt kezdtek egyre többen önkéntes haltelepítésekbe. Márpedig – szakértők szerint – ez éppen fordított hatást válthat ki és halbőség helyett hatalmas pusztítást okozhat – írja a napi.hu.
Az ellenőrizetlen, engedély nélküli telepítésekkel a halállományt betegségekkel fertőzhetjük meg. Káros lehet az is, ha valamely sekély, kiszáradó vízben található halat annak megmentése érdekében telepítik át egy másik vízterületbe. Hiába a jószándék, ilyenkor inváziós fajok is átkerülhetnek egy másik területre.
A gond ott kezdődik, hogy sok horgász a törpeharcsáról, vagy a gyűlölt gépfajokról általában tudja, hogy idegenhonos és kifejezetten káros a természetes halállományra, de például az ezüstkárászról nem, pedig ez is bevándorlója a magyar vizeknek, és felelnek a széles kárász szinte teljes európai eltűnéséért.
Viszont nem kell inváziós faj ahhoz, hogy egy természetes területen felbecsülhetetlen kárt okozzanak a telepítők. Az illegális haltelepítés jelentős állategészségügyi kockázattal jár, hiszen ilyenkor az állomány nem esik át állategészségügyi ellenőrzésen, vagyis a halak olyan betegségeket is behurcolhatnak, amellyel a teljes vízterület állományát veszélyeztetik. Ilyen betegség lehet például a koi herpesz.
Azt, hogy a koi herpesz mekkora problémát jelent, jól mutatja, hogy a fertőzött állományban a kopoltyút támadó betegség 30-40 százalékos halálozási rátát mutat. És nagyon gyorsan terjed a pontyok között. Ez pedig annak is köszönhető, hogy sokan a megunt kerti tavakból is a természetes vizekbe helyezik a halakat. A trópusi hobbi halak így egyrészt elszaporodhatnak – ilyen például a sárga harcsa -, vagy ritka betegségeket terjeszthetnek el.
Egyre gyakoribb az a jelenség is, hogy egy-egy illegálisan becsempészett méretes halért a horgásztavak üzemeltetői akár milliókat is fizetnek. Ennek oka, hogy a sportélményre vágyó horgászok egy gigantikus állat kifogásáért szívesen fizetnek, így egy halastó számára kifejezetten erős marketing értékkel bírhat egy kapitális példány.
Egyébként, aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez telepítési tevékenységet, a cselekmény súlyától függően 500 000-től 5 millió forintig terjedő halvédelmi bírságra számíthat. A bírság ismétlődő cselekmény esetén többször is kiszabható. Ezen túlmenően a halgazdálkodási hatóság a horgászati-halászati tevékenységtől is eltiltja a szabálysértőt 3 hónaptól 3 évig terjedő időszakra.
