Az élelmiszerfelhalmozás és az ellátáshoz kapcsolódó zavarok csökkentésére hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ne spájzoljon – Magyarországon van és lesz elég élelmiszer – című levelében a szakmai szervezet összefoglalja, miért nem szükséges a megszokott élelmiszermennyiség többszörösét vásárolni, és miért biztos a magyar emberek ellátása a koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetben is.
Magyarország agrár-élelmiszeripari ország, komoly exportőr, önellátottsága az alapvető élelmiszerekből mintegy 120 százalékos. Ennek a jelenlegi koronavírus járvány miatti helyzetben fontos jelentősége van: a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan képes biztosítani a lakosság számára az élelmiszereket – írja a NAK sajtóközleménye. Az anyag szerint Magyarország azon felül, hogy önellátó élelmiszerből, egyben jelentős élelmiszer-exportőr is. Az országunk mintegy 120 százalékos önellátásra képes az alapvető élelmiszerekből, de a termelési potenciál akár 150 százalékra is növelhető.
Magyarország legfontosabb exporttermékei:
- a gabonafélék,
- a takarmányok,
- a hús és a húskészítmények.
A fő exporttermékek számokban:
Hazánk 2018-ban többek közt 2,4 millió tonna búzát, 2,6 millió tonna kukoricát, 200 ezer tonna lisztet, 600 ezer tonna növényolajat, 110 ezer tonna fagyasztott zöldséget, 130 ezer tonna élő állatot, 860 ezer tonna állati takarmányt, állati eledelt, 220 ezer tonna baromfi- és 130 ezer tonna sertéshúst továbbá 440 ezer tonna tejet és tejterméket exportált. Ebből jól látszik, hogy végső esetben ezen áruk itthon tartása további hazai értékesítés lehetőségét is biztosíthatja.
A NAK anyaga szerint Magyarország élelmiszer-termelésénél elsődleges szempont a belső piac ellátása, és csak ezt követően történik meg a felesleg exportja. A hazai kiskereskedlemről pedig azt írják, hogy a boltok polcain az élelmiszerek mintegy háromnegyede évek óta hazai áru. A kiskereskedelmi üzletláncok nyilatkozataikban is megerősítették:
az élelmiszerellátás és a legalapvetőbb termékekkel való ellátás minden településen biztosított.
Az üzletekben ideiglenesen tapasztalható hiány alapvetően abból adódik, hogy sokan pánikszerűen vásárolnak, és sokszorosát veszik a szokott mennyiségnek. A megnövekedett kereslet miatt ezért előfordulhat, hogy egy-egy rövidebb időszakban néhány áruházban egyes cikkek feltöltési üteme az árupótlás (rendelés a gyártótól, szállítás, rakodás) időigénye miatt a szokásosnál hosszabb lehet, és az üzletek raktárkapacitásai is végesek. Ugyanakkor az áruházak pótolni tudják a polcokról kifogyott élelmiszereket, mivel a gyártók folyamatosan teljesítik a kereskedők rendeléseit – írja a NAK.
A közlemény szerint most még inkább időszerű, hogy a fogyasztók hazai termékeket vásároljanak
Az itthon megtermelt alapanyagok helyben vannak, gyorsan piacra tudnak kerülni, a feldolgozók még mindig rendelkeznek kihasználatlan kapacitásokkal, így – ha a hazai kereslet jobban meg is növekedne – a termelők és a feldolgozók továbbra is képesek kiszolgálni a magyar fogyasztókat. A hazai élelmiszer-ellátási lánc szereplői szakmailag felkészültek, az élelmiszer-előállító üzemek jól felszereltek, megfelelő és hatékony intézkedéseket tesznek a higiéniai előírások betartására – számol be a közlemény.
Fontos továbbá, hogy a hazai élelmiszer-előállítás döntő részét adó üzemek nemzetgazdasági szempontból kritikus infrastruktúrának, úgynevezett létfontosságú rendszerelemeknek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy működésük fenntartását szükség esetén rendvédelmi, honvédelmi szervek is biztosíthatják.
