Az átlagos férfiétrend 41 százalékkal vezet több szén-dioxid kibocsátáshoz a nők hasonló étrendjéhez képest. Ez jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkoholbevitel számlájára írható. A nyugati országokban a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja, hogy a növényi étrend a középosztály kiváltsága. Két friss kutatás is az étrend hatásaival foglalkozik, ezek eredményeiről számolunk be.
Az egyik kutatás azt vizsgálta, mennyire terheljük meg az evéssel és az ivással a környezetet, a másik pedig azt, hogy ennek milyen hatása van a pénztárcára. Az első szerint a férfiak húsban gazdag étrendje 40 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátását okozza, mint a nőké. A második szerint a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint a hagyományos – írta meg a Greenfo.
Az élelmiszer termelése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékát okozza, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a gazdag országokban látványosan csökkenteni kell a húsfogyasztást a klímaváltozás mérsékléséért. Ezt a november végén közzétett, a táplálkozásról szóló Global Nutrition Report is alátámasztotta. A globális felmelegedésben nagy szerepet játszik az állattartással kapcsolatos metánkibocsátás és az erdőirtás. Ezek a tanulmányok viszont az élelmiszerek átfogó kategóriáinak átlagos kibocsátását vizsgálták.
Sok halál az éhezés és a túltápláltság miatt
A GNR jelentés szerint a globális népesség 48 százaléka a túl kevés étel miatt alultáplált, illetve a túl sok étel elfogyasztása miatt túlsúlyos vagy elhízott. Majdnem 150 millió a növekedésben elmaradt 5 év alatti gyerekek száma. Több, mint 45 millió kórosan sovány és majdnem 40 millió túlsúlyos. A felnőttek több mint 40 százaléka (2,2 milliárd ember) túlsúlyos vagy elhízott.
„2010 óta 15 százalékkal nőtt a rossz táplálkozással kapcsolatos, elkerülhető halálozások száma. Jelenleg a helytelen étrend számlájára írható az összes felnőttkori halálozás negyede. A világjelentésünk alapján az utóbbi évtizedben nem javult az emberiség étkezése. Ez ma az emberek és a bolygó egészségét is fenyegeti” – mondta az AFP-nek Renata Micha, a GNR független szakértői csoport elnöke.
A jelentés szerint az emberek nem fogyasztanak elég egészséget támogató ételt – köztük gyümölcsöt és zöldséget –, különösen az alacsony jövedelmű országokban. Viszont a magasabb jövedelmű országok lakói eszik a legtöbbet az egészségre károsan ható ételekből: a vörös húsokból, a tejtermékekből és a cukros italokból. Ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása nő, a vörös hús és a feldolgozott húsáru már most az ajánlott heti maximális bevitel majdnem ötszöröse. Az egészségre káros táplálkozási szokások a környezetre is veszélyesek: más becslésekkel összhangban a GNR számításai szerint 2018-ban a világ élelemigénye okozta az üvegházhatású gázok kibocsátásának 35 százalékát.
Állati eredetű a növényi eredetűhöz képest
„Az állati eredetű ételeknek termékenként általában nagyobb a környezeti lábnyomuk, mint a növényi alapúaknak. Így az élelemtermelés gázkibocsátása és földhasználata az előbbiek, különösen a marha, a bárány és a tejtermékek számlájára írható” – írta a jelentés.
A jelenlegi arányok mellett 8 nem fog teljesülni az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által 2025-re kitűzött 9 táplálkozással kapcsolatos célból. Szerepel köztük a gyerekek kóros soványsága és a növekedésmegállás arányának csökkentése, de a felnőttkori elhízás visszaszorítása is.
A Plos One tudományos lapban megjelent új tanulmány több mint 3200 ételféleséghez kapcsolódó kibocsátást vizsgált meg, illetve tanulmányozta 212 brit ember étrendjét, akik 3 teljes napon át feljegyezték mindazt, amit ettek-ittak.
A kutatók megállapították, hogy az átlagos étrendhez köthető kibocsátás majdnem felét állati eredetű élelmiszerek okozzák:
- 31 százalék származik húsból és 14 százalék tejtermékekből.
- Az ital a kibocsátás 15, a torták, kekszek, cukorkák a 8 százalékát okozták.
- Lényeges, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti termékekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek.
Kiderült az eredményekből, hogy a nem vegetáriánus étrendek 59 százalékkal több kibocsátásért felelnek, mint a növényi alapúak. Az átlagos férfiétrend pedig a nőkéhez képest 41 százalékkal több kibocsátáshoz vezet. Ennek oka a nagyobb arányú húsfogyasztás és több alkohol bevitele.
Egy további kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend. Ez cáfolja azt a vélekedést, hogy a növényi étrend a kiváltságos középosztály privilégiuma.
A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent kutatás a különböző étrendek árát elemezte. Összesen 7 fenntartható étrend árát hasonlította a tipikus étrendéhez 150 országban, a Világbank élelmiszerárait használva. Arra jutottak, hogy a magas jövedelmű országokban a vegán étrendek a leginkább megfizethetők, az átlagos étrendhez képest 21-34 százalékkal csökkentik a táplálkozás költségeit attól függően, hogy milyen ételeket választ az ember. A második legolcsóbb a vegetáriánus étrend lett, amely 27-31 százalékkal olcsóbb az átlagosnál. Az úgynevezett flexitáriánus, vagyis kevés húst és tejterméket tartalmazó étrend 14, a halalapú étrend 2 százalékkal csökkentette az élelmezés költségeit. A kutatás a teljes értékű élelmiszerekre koncentrált, nem számította bele az erősen feldolgozott húsjellegű árut, de az éttermi vagy a házhoz szállítós étkezés pluszköltségeit sem – írták.
