Az agrárium és élelmiszeripar azon kívül, hogy a leggyorsabban növekvő, a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Azonban a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyekkel jár az élelmiszerellátási lánc számára. Több vállalat is kreatív megoldásokat talált ki a fenyegetések elkerülésére.
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság globálisan évente 7800 milliárd dolláros forgalmat mozgat meg. A két szektor folyamatosan nő, a beléjük érkező tőke 2004 óta megháromszorozódott, állítja a McKinsey menedzsment és tanácsadó cég. A befektetésekre jutó éves hozam átlaga pedig gyorsabban emelkedik, mint bármely más szektorban. A témát a Piac és Profit cikke írta meg bővebben.
Az Egyesült Államokban például az élelmiszeripar és az érintett ágazatok a GDP 5,5 százalékáért felelősek, vagyis 992 milliárd dolláros forgalmat hoznak létre. Ebből 137 milliárdot ráadásul közvetlenül a gazdaságok termelnek meg.
A fontos gazdasági szerep ellenére ugyanakkor óriási kihívásokkal kell szembenéznie a két szektornak. A veszélyek közé tartozik a klímaváltozás is, startup cégek egész sora igyekszik megoldásokat kínálni a problémákra.
Vegyi anyagok kimutatása az élelmiszerben és a földeken
Az Inspecto nevű startup például olyan nanoméretű hordozható eszközt fejlesztett ki, amely már a termőföldeken kimutatja, hogy található-e kemikália az élelmiszernövényekben.
A cég alapítói azután döntöttek a fejlesztés mellett, hogy megnéztek egy műsort a tévében az izraeli élelmiszeráruházak polcain lévő áruk magas szennyezettségéről. Ugyanis Amerikában sem sokkal jobb a helyzet: a Mezőgazdasági Minisztérium jelentése szerint az amerikai élelmiszerek 85 százalékában megtalálhatók a növényvédő szerek maradványai. Az Inspecto optikai szenzorokkal ki tudja mutatni az akrilamidot a kávébabokban akár egészen kis mennyiségben és méretekben is (PPM: parts per million, PPB: parts per billion). Ez a vegyi anyag van a krumpliban, a csokoládéban, a kenyérben és más termékekben is. A szolgáltatás egyelőre kezdeti szakaszban van. Ám már olyan cégeket sikerült megnyerniük az ügynek, mint a kínai Sinho kávégyár vagy az izraeli Stauss Coffee vállalat.
Az Inspecto célja, hogy az agrárium és az élelmiszeripar teljes ellátási láncát lefedjék. Ezzel pedig nem csak a földeken és a növénytermesztésnél alkalmazzák szenzoraikat, hanem a kávépörkölő üzemekben, az élelmiszergyárak terményátvevő részlegeinél vagy a kereskedelmi cégeknél is.
Mobilalkalmazás az élelmiszerpazarlás ellen
A BonApp az Egyesült Arab Emírségekben köti össze az éttermeket a felhasználókkal, akik akár 60 százalékos árengedménnyel is megvehetik a kidobásra szánt élelmiszereket. Dubajban 85 kifőzde csatlakozott a programhoz – írja a Piac és Profit. A három skandináv hölgy által megalkotott alkalmazás abból él meg, hogy a tranzakciókból közvetítőként jutalékot von le. A modell persze nem új, számos applikáció hozza össze világszerte a nap végén megmaradt éttermi élelmet és az olcsó ételre vágyó embereket. Néhány példa ezekre:
- Magyarország: ReDinner (2016 óta)
- Anglia, USA és számos más európai ország: Too Good to Go (2016 óta)
- Anglia: Neighbourly, FareShare, FoodCloud
- USA: Flashfood, Food Cowboy, Food Shift
- Németország: FoodLoop
- Franciaország: Zéro-Gâchis
- Finnország: Froodly
- Kanada: Ubifood
Mesterséges hús kis ökolábnyommal
Itt írtunk korábban arról, hogy a laboratóriumi húskészítés is egyre jobban belelendül. Ennek lényege, hogy nem kell felnevelni egy jószágot, annak minden környezeti terhével együtt (takarmánytermesztés, metánképződés, ivóvízfelhasználás, antibiotikumok, stb.). A hússzövetet néhány állati sejtből tenyésztik ki, ami nagyjából olyan összetételű és állagú húst eredményez, mint a húsipari cégeknél feldolgozott húskészítmények. Az izraeli Tel Avivban működő SuperMeat a „tiszta hús” egyik úttörője: 3 millió dollár befektetésre tett szert a januári, első tőkebevonásánál. A cég mesterséges csirkehúst állít elő laboratóriumi körülmények között.