Könnyű elrontani és elsietni a palántanevelés feladatait

Hazánkban május 10-e az az időpont, ami után a tapasztalatok alapján már nem kell számítani talajmenti fagyokra. E dátum előtt is kiültethetünk palántákat, hiszen a szabadföldben sokkal gyorsabban fejlődnek, ám ekkor nagyobb a kockázata a talajmenti fagynak. Ha nem kap fagyot a korán kiültetett palánta, akkor még korábban lesz termés, ha kap, akkor vagy elpusztul, vagy hetekre visszaveti a fejlődését. Anyagunkból kiderül, mikor és hogyan érdemes elvégezni a palántanevelés feladatait.

A Magyar mezőgazdaság cikkét szemléztük. Eszerint, ha állandó helyére, szabadföldbe vetünk zöldségmagokat, akkor azok esetén még hetek telnek el míg kicsíráznak, és mire néhány lombleveles egyedekké cseperednek. Ebbe a stádiumba jó esetben május végére, június elejére érnek el a növények. Amennyiben azonban előneveljük, ideális esetben üveg, vagy fóliasátorban, kevésbé ideális esetben ablakpárkányon a palántákat, akkor azok a május közepi kiültetéskor már jóval fejlettebbek, mint a szabadföldbe vetett társaik.

Szabadföld, fóliasátor, üvegház és ablakpárkány is lehet a helyszín: anyagunkból kiderül, mikor és hogyan érdemes elvégezni a palántanevelés feladatait - Fotó: KITE Zrt. FB
Szabadföld, fóliasátor, üvegház és ablakpárkány is lehet a helyszín: anyagunkból kiderül, mikor és hogyan érdemes elvégezni a palántanevelés feladatait – Fotó: KITE Zrt. FB

Ennek köszönhetően pedig hamarabb fognak teremni, és szintén emiatt hosszabb lesz a vegetációs idejük, ami általában az első őszi fagyokkal ér majd véget. A koraiság azért előnyös, mert minél korábban tudunk termést betakarítani róluk, az általában annál értékesebb, hiszen a tömegtermési szezon előtt drágábbak a termények. Ráadásul a hosszabb vegetációs idő alatt több termést hoznak majd, ez is plusz gazdasági hasznot jelent – írták.

A palántanevelés során sem érdemes elsietni a feladatokat

A hobbikertészek leginkább a szobában az ablakpárkányon nevelnek palántákat, és sokszor szembesülnek vele, hogy ezek a növények sokkal gyengébbek, kisebb vitalitásúak, mint azok a vásárolható palánták, amit fóliában, vagy üvegházban neveltek. Ennek oka, hogy a szobai hőmérséklet a csírázás ideje alatt kedvező, ám ezután már nem igazán tudjuk a növényeinknek az optimális feltételeket biztosítani, még egy déli fekvésű jól benapozott ablakban sem. A csírázáshoz a 23-24 Celsius fok az ideális, de utána annak érdekében, hogy ne nyurguljanak meg a palánták, 6-7 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, és annyi fény kellene, amit ablakban valószínűleg nem lehet számukra biztosítani. Minél korábban vetettünk, a csírázást követően annál több idő van még május 10-ig, az ideális kiültetési időszakig. Tehát annál hosszabb időt lesznek a palántáink a számukra nem igazán ideális körülmények között az ablakpárkányon, kicsit túl melegben, kicsit kevés fényben.

A megnyúló, etiolált palánta szára vékony, idővel megdől, sokkal kevésbé ellenálló a betegségeknek, és kiültetéskor is sokkal könnyebben éri károsodás, például napégés.

A problémát elkerülendő, vagy a kedvezőtlen hatásokat csökkentendő három dolgot lehet tenni. 

Ha kikelt a növény és a szikleveleken kívül már az első lomblevél is megjelent, próbáljuk minél naposabb helyre tenni a lakásban, és ezzel együtt a szobahőmérsékletnél hűvösebbre is, hiszen a megnyúlás legjobban a meleg és az elégtelen fény együttes hatása miatt alakul ki. A harmadik tipp, hogy ne vessünk túl korán, például márciusban, hanem csak április közepén. Így kisebbek lesznek a májusban kiültethető palánták, de sokkal kompaktabbak, egészségesebbek.

Így érdemes időzíteni

Nagyon fontos, hogy a magokat csak olyan mélyre vessük, ahonnan ki tudnak jönni a talajból, általában elegendő, ha körülbelül annyi, vagy kicsivel vastagabb földdel takarjuk a magokat, mint azoknak a vastagsága. Az apró szemű magoknak megfelelő, ha a laza talajba csak belapogatjuk. Az elvetett és benedvesedett magok a csírázásig nem száradhatnak ki, tehát addig tartsuk a talajt folyamatosan nedvesen. Ezt nem csak öntözéssel érhetjük el, sokszor az is elegendő, ha fóliával takarjuk a vetést, így a nedvesség nem párolog el a kelésig.

Az egyes zöldségfajok és fajták különböző idő alatt csíráznak, a paradicsom 6-7, a paprika 7-14, a káposztafélék 8-11, dinnyék és uborkák 3-8 nap múlva kelnek ki.

Amennyiben magasabb hőmérsékleten tartjuk őket akkor ez az idő rövidülhet, ha hűvösebb helyen vannak akkor hosszabbodhat. A vetésidőre számoljuk még rá a csírázás idejét és arra még körülbelül három hét tovább nevelési időt. Ezek ismeretében, ha eldöntöttünk mikor akarunk kiültetni, ennyivel hamarabb vessünk – javasolták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Más kerül terítékre? Javában folyik az aratás és a zöldség- gyümölcs betakarítás. Minden év okoz meglepetést, így az adott szezonnak mindig megvannak a nyertesei és a vesz...
Bajban a borsó, de mindjárt itt a magyar dinnye! Ötven éves negatív rekord Nem éppen a legjobb hírek érkeznek a zöldborsó idei termésmennyiségéről. Bár a konzerv- és a hűtőipar is felkészülten vár...
Régen várt pályázat nyílik: Kertészeti gépek, tech... Környezetbarát (energiatakarékos) kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás az Európai Mező...
A hőség áldozatai és nyertesei A hetek óta tartó száraz, meleg időjárás – van olyan országrész, ahol több mint 40 napja nem esett semmilyen mennyiségű csapadék! -, ahogy az várható ...
Nem pazarol a magyar Közel 1500 milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztési támogatási keret több mint 90%-át már lekötötték, így nem marad elköltetlen uniós forrás a 200...
Újabb piac, újabb lehetőségek A Kína és Magyarország közti tavalyi agrárkereskedelem átszámolva több mint 7 milliárd forintot ért el, amit a két ország még tovább kíván növelni a j...