Komposztálási kisokos kezdőknek

A komposztálás egy abszolút zöld kerti művelet, házilag is kivitelezhető, megoldást jelent többféle problémára, és szerencsére egyre gyakrabban alkalmazzák. Ellenben még mindig sokan nem tudják, hogy a gyakorlatban hogyan kell nekiállni, milyen felszerelés kell hozzá, milyen arányban és mit lehet belerakni, van-e kellemetlen szaga, és akadnak-e hátrányai? Mivel az ősz kifejezetten alkalmas a komposztálás elkezdésére, az alábbiakban egy útmutató következik.

2021 január elsejétől az egész országban tilos lesz a kerti avarégetés, ezért a komposztálás, mint a zöldhulladék házi kezelése, kiemelt jelentőségű műveletté válik.

Mi is az a komposztálás?

A komposztolás során különféle szerves anyagokból komposzt képződik, ami kiváló tápanyagforrás a növényeknek és egyben talajjavító anyag, amivel a gyengébb minőségű (túlságosan laza, vagy éppen erősen kötött) közegek hatékonyan jobbíthatók. A folyamatban a felhalmozott szerveshulladékot különféle mikroorganizmusok és a talajban lévő élőlények (giliszták, hangyák, egyéb rovarok, vagy például gombák) bontják le, hónapok alatt. Aerob folyamat, tehát nem egyenlő rothadással (ami anaerob), hanem tulajdonképpen korhadás. A hatékony lebomlást többféle módon kell elősegíteni, például nedvesítéssel, átforgatással, és a megfelelő arányú és mennyiségű szervesanyag adagolásával – olvastuk a kertesz.blog.hu oldalon.

2021 január elsejétől az egész országban tilos lesz a kerti avarégetés (Fotó: Pixabay, Antranias)

Hogy néz ki az érett komposzt?

Az érett komposzt fizikailag sötét, majdnem fekete, porhanyós, földszerű anyag, melyet könnyen lehet az ültetések során a talajhoz keverni, vagy éppen a növények töveihez halmozva táplálni azokat. A kész komposztban már alig fedezhetők fel a növényi és egyéb szerveshulladékok eredeti formái, sokkal inkább hasonlít a friss, üde termőföldhöz. Kellemetlen szaga nincsen.

Mi kell a komposztáláshoz, ha a nulláról indulok?

Elsőként szerveshulladék, például levégott gyep, metszési hulladék, avar vagy levágott sövény és egy komposztálóedény. Utóbbi lehet bolti, fa vagy műanyag láda, de barkácsolhatunk is magunknak faanyagból, raklapokból saját komposztálót. A legegyszerűbb megoldás pedig, ha négy masszív fa vagy fémrudat leszúrunk/leásunk, majd ezeket dróthálóval, műanyag hálóval körbekerítjük. A komposztáló mérete változó, egy közepes, 4-500 nm-es, átlagos jelleggel és mértékben beültetett kerthez 1-2 köbméternyi komposztáló általában megfelel. A fából készült komposztálók előnye, hogy némi utómunkával bővíthetők, ha több helyre lenne szükség. A bolti változatok általában tetszetősek, viszont ezek fix helyet kínálnak. A komposztálón kívül nagy befektetés nem kell, egy vasvillára lesz szükség, és jó, ha van a közelben vízvételi hely az időnkénti nedvesítéshez. A zöldhulladék odaszállításához jó ötlet beszerezni pár erős vászonzsákot, indokolt esetben egy talicskát.

Mikor érdemes belevágni a komposztálásba?

A komposztálás bármikor elkezdhető, bár a téli hetekben nemigen lesz mit beletenni, de a láda, tároló akár ekkor is elkészülhet, hiszen ilyenkor egyébként is alig akad munka a kertben. Egy éven belül jellemzően két ún. hulladékcsúcs van, ez a tavaszi és őszi metszési időszakokat jelenti, ezért a felállított, de még üres komposztláda leginkább ebben a két évszakban tölthető fel a kellő mennyiségben.

Mi kerülhet a komposzthalomra?

A komposztálható anyagok köre tág és változatos. Egyfelől mehet minden a kupacra, ami kerti zöldhulladék, tehát fűnyesedék, lehullott lomb, sövények, cserjék metszésének maradéka, lehullott gyümölcs.  Vastagabb ágakat azonban nem érdemes a komposztra helyezni, de ha tudunk bérelni vagy kölcsönkérni egy ágdarálót, akkor a darálék már kiválóan alkalmas lesz komposztálásra. A háztartási hulladékok bizonyos köre is komposztálható, például a gyümölcshéj, a megromlott gyümölcs és zöldség, illetve ezek megmaradt részei, komposztálható a kávézacc, a használt teafű, a natúr, festetlen kartonpapír, de ide tartoznak az elhervadt, elhalt szobanövények, a hervadt vágott virág, és alkalmas a komposztálásra a növényevő állatok ürüléke. Fontos, hogy nem komposztálható a vegyes ételmaradék, az állati eredetű konyhai melléktermékek, a szelektálatlan háztartási hulladék, valamint természetesen nem megfelelő az építési törmelék, a különféle faanyag maradékok (de a faforgács igen), és nem mehet a komposztra a húsevő állatok ürüléke, így a macska-, vagy kutyaalom sem jöhet szóba.

Hogy működik a komposztálás? 

A komposztáláshoz négy alapvető elemre van szükség: szénre, nitrogénre, oxigénre, valamint vízre. A szenet főképpen az úgynevezett barna komposzt alapanyag biztosítja, ebbe a csoportba tartozik megszáradt lombhulladék, a szalma, a kukoricacsutka, vagy például a kezeletlen, festetlen kartonpapír is ide sorolható. Nitrogénforrást az ún. zöld anyagok jelentenek, mint a friss fűnyesedék, a zöld, frissen lehullott lomb, a cserjékről lemetszett levélzet, és a konyhai hulladékok többsége, mint a kávézacc, a tojáshéj, vagy az el nem fogyasztott gyümölcsök, zöldségek, illetve ezek maradékai.

A háztartási hulladékok bizonyos köre is komposztálható (Fotó: Pixabay, Ben_Kerckx)

Hogyan adagoljam a komposztanyagot a tárolóba?

A tárolóba vegyesen, váltott rétegekben kell helyezni a fent körülírt szervesanyagokat, a természetes bomlást pedig a víz adagolásával és rendszeres átforgatással, vagyis az oxigén hozzáadásával lehet előidézni, gyorsítani. Kulcskérdés a barna és a zöld anyagok megfelelő aránya, a helytelen összetétel ugyanis lassítja, vagy megakadályozza a bomlási folyamatokat. A zöldek túlsúlya hamar észlelhető, ilyenkor kellemetlen, ammóniás, szúrós szag keletkezik, a barna túlsúly is észlelhető, csak lassabban, ugyanis ilyenkor a bomlás úgy lelassul, hogy akár évekig nem történik meg a humuszképződés. A szénben és a nitrogénben gazdag alapanyagok helyes térfogat aránya nagyjából 1:25, a szenes, tehát a barna komposztanyag javára. Nem szükséges azonban patikamérlegen kimérni a hozzávalókat, ennél egyszerűbb a gyakorlat, szemre is beállíthatók az ideális arányok, legfeljebb az első időkben utólag pótolni kell az egyik vagy másik típusú anyagot, ugyanis az utólagos korrekció is lehetséges, szinte lehetetlen tehát elrontani a dolgot. 

Jó taktika a réteges elhelyezés, tehát egy teljes fűnyírás nyesedékét ne egyszerre dobjuk a komposztra, hanem tároljuk egy ideig mellette, és vékonyabb rétegekben, barna anyagokkal váltva terítsük a tárolóba. A barna anyagok hatékonyabban fogják meg a szagokat, ezért érdemes mindig ilyenekkel zárni a sort, és jó ötlet legalulra is ezekből fektetni le egy félarasznyit kezdésként. Amennyiben nagyobb mennyiségű állati (nem húsevő!) ürüléket használunk komposztanyagként, azt is mindig egy közbülső rétegre helyezzük, a felül lévő salakanyag megintcsak büdössé teheti a komposztot. 

Mennyi idő alatt készül el az érett komposztanyag?

A válasz nagyban függ az adott komposztáló méretétől, tartalmától, kezelésétől és még az évszaktól is, tehát egy konkrét szám nem adható meg. Általánosságban legalább fél-egy év kell a kertben is felhasználható, érett komposztanyag létrejöttéhez, de sosem az időhöz kell kötni az elkészülést, hanem az állaghoz, amennyiben a fent már említett földszerű, morzsalékos, nagyobb növényi daraboktól mentes anyag van a tárolóban, akkor kész vagyunk. Az érett komposztot felhasználhatjuk növényültetésekhez, veteményeskertek talajának feljavításához, cserepes növények átültetéséhez.

Végezetül pár rövid, hasznos tanács:

– A komposzthalom belseje meleg, akár 30-40 Celsiusos is lehet, ezért főképp a hideg hónapokban vonzza az állatokat, a sünt, az egeret és hasonló rágcsálókat, de számos rovar vagy éppen a csigák is szívesen költöznek be. A komposztban sok giliszta fog dolgozni, ők pedig vonzzák a madarakat. A komposzt egerei és rovarai ellen sose vessünk be mérgeket, ezek ugyanis a komposzt minőségét is lerontják, akár használhatatlanná is teszik azt. Védekezzünk inkább sűrű szövésű hálóval, fizikai csapdákkal.

– A komposztáló bár alapesetben nem büdös, de nem a legszebb látvány, így érdemes azt a kert egy kieső, nem központi részébe tervezni. Ugyanakkor ne legyen túlságosan szélvédett és teljesen árnyékolt területen, jó, ha jár körülötte a levegő, és olykor a nap szárító hatására is szükség van, könnyebb ugyanis nedvesíteni a száradó halmot, mint szárítani a túl nedves kupacot. Ez persze nem jelenti azt, hogy nyílt területre, tűző napra kell helyezni a komposztálót, a kert egyik sarkában a kerítés mellett általában pont megfelelő a helyszín.

– A halom alján és tetején elsősorban barna anyagok legyenek, alul ezek felfogják a lefelé mozgó nedvességet, felül pedig jótékonyan elfedik az esetleges szagokat.

– Érdemes időnként ellenőrizni a komposzthalom nedvességtartalmát. Ha az állaga a már kifacsart vizes szivacséhoz hasonló, akkor jó. Ha száraz, pergő, akkor nedvesíteni kell, illetve ilyenkor takarással (fóliázással) biztosítható a nedvesség lassabb kijutása. Ha szorításra csorog belőle a víz, akkor szárításra (átforgatásra, szellőztetésre) van szükség. 

– Segíti, gyorsítja a komposztálás folyamatát, ha az összetevők minél kisebb darabokban kerülnek a halomra. Ősszel a lehullott, de még nem átnedvesedett leveleket jó ötlet egy pár méter széles, félarasznyi vastag szőnyegként kiteríteni, majd ezen gyűjtőtartályos fűnyíróval átmenni. Az így miszlikbe aprított növényi hulladék sokkal eredményesebben komposztálódik majd!

– Késő ősszel jellemzőbb a barna anyagok túlsúlya, a lehullott, összeszáradt levelek ilyenkor nagy tömegben érkeznek, kevés viszont a rendelkezésre álló zöld anyag, hiszen a fűnyírásoknak vége, és a cserje-, fa metszések is elmúltak. A nitrogén pótlás ilyenkor is megoldható, mégpedig nitrogén túlsúlyos műtrágyával, amit bármelyik kertészetben, gazdaboltban beszerezhetünk. 

– A jövőre kiürülő komposzthalom után következik majd az új összeállítása, érdemes azonban egy adagot meghagyni a régi, már kész, érett komposztból, és ezt tenni az újba első, legalsó rétegként. Ezzel rövid úton biztosíthatjuk az új adagnak a komplett baktérium, gomba és rovaregyüttest, amik azonnal megkezdhetik áldásos tevékenységüket.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Tökéletes komposzt néhány hónap alatt A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok él...
Komposztálni jó! Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településen...
Mi kerüljön a komposztba? Egyre népszerűbb a kerti hulladékok otthoni feldolgozása, a komposztálás. Mind többen jönnek rá, hogy nem kell feltétlenül megszabadulni, zsákokba, ku...
Változik a zöldhulladékgyűjtés szabályzata! Új év, új szabályok, legalább is a zöldhulladékgyűjtés szabályai mindenképpen átalakulnak. Sokak megijedtek, amikor még december elején nem lehetett k...
A komposzthalmot nemcsak rakni, bontani is kell Kétféle kertészkedő van: aki komposztál, és aki szemétnek nézi az aranyat érő kerti (és konyhai) hulladékot. A komposztálás a szelektív hulladékgyűjté...
Népszerű cipőgyártó kukoricából gyártaná a lábbeli... A cipők – bár divatosak és hasznosak – sok káros anyagot tartalmaznak. Elsősorban a talprészük az, ami kőolaj származékokból készül, ezért elhasználód...