Erős riválist kaptak a magyar gazdálkodók az ukránok közös piacra történő beengedésével és a probléma a mostaninál még sokkal nagyobb is lehet. Óriási fejlődési potenciál van ugyanis a szomszédunk mezőgazdaságában és az ukrán gabona nagy veszélyt jelenthet.
Nagyjából 500 millió fős piachoz juthat Ukrajna, az unió üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piactér nyílik meg a már hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodással, amely a vámok nagy részének megszüntetéséről is határoz – válaszolta a Világgazdaságnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A már meglévő hatalmas birtokok mellett Ukrajnában sok a szabad terület, ezen felül a termőföldek nagy részét kiváló minőségű csernozjom talaj alkotja. A NAK szerint az ukrán gazdák hektáronkénti árbevétele 10-20 százalékkal alacsonyabb a magyarokénál, de a termelési költségük csak 40-50 százaléka a hazainak, mert kevesebb az anyagfelhasználásuk, és olcsóbb náluk a munkaerő.
Versenyképesebb fajtákkal, hatásosabb vegyszerekkel és újabb gépekkel az ukrán terméshozam néhány becslés szerint 50-60 százalékkal is nőhet. Ez pedig még a költségek növekedése mellett is jelentős versenyelőnyt biztosítana nekik.
Ukrajna már jelenleg is 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió tonna kukoricát exportál, a teljes gabonaexportja pedig évente körülbelül 40 millió tonnát tesz ki. Oroszországé évi 35-38 millió tonna, így ez a két ország külön-külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen – közölte a kamara. Ez a NAK szerint azért is fontos, mert az EU tagállamaihoz hasonlóan 2016-tól Ukrajna sem exportálhat mezőgazdasági terméket és élelmiszert Oroszországba. Magyarország helyzetét az is nehezíti, hogy – hozzá hasonlóan – Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke a kukorica és a búza.
Csak, hogy még egy számpárral szemléltessük a két ország lehetőségei között lévő különbséget: a legfrissebb adatok szerint Ukrajnában 6 millió hektáron vetettek őszi búzát, míg a NAK adatai szerint a magyarok 958 ezer hektáron.
A gabonán kívül az olajos magvak, tej, feldolgozott paradicsom, alkoholos italok és étolaj esetében is jelentős versenyre számíthatunk, hiszen ezek előállítási költsége is olcsóbb odaát, mint nálunk.
A megoldást a gazdálkodók számára az együttműködés erősítése, a versenyképesebb termelési technológiák bevezetése és a feldolgozottsági szint növelése jelentheti.
