Komoly szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom védelmében

Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt a legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében. 

A Herman Ottó Intézet számolt be róla, hogy az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2021. december 1. és 2. napján, a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt részeként szervezte meg azt a nemzetközi konferenciát, amelynek célja az európai kerecsensólyom-állomány természetvédelmi helyzetének felmérése, valamint az Európai Unió 2006-ban elfogadott kerecsensólyom-védelmi tervének felülvizsgálata volt. Az online eseményen négy kontinens 25 országából több mint 100 fő vett részt. 

Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát
Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát

A kerecsensólyom európai állományainak helyzete

A konferencia első napján az európai elterjedési terület országainak szakemberei ismertették az állományok természetvédelmi helyzetét Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Moldovában és Nyugat-Romániában. Bulgáriában az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően újra megtelepedett és sikeresen fészkel a kerecsensólyom, ami az 1990-es évek végén tűnt el az ország fészkelő fajai közül. A beszámolók alapján a közép-európai állomány 350-400 párra tehető 2021-ben, ami lassan emelkedő trendet mutat. A kelet-európai – elsősorban ukrán és orosz – állományokról nincs naprakész információ, de a korábbi adatok és trendek ismeretében valószínűleg nem éri el a 200 párt.

A közép-európai állomány növekedése különösen annak fényében kedvező, hogy az 1980-as évekre a faj majdnem eltűnt a régióból. Néhány országban feltehetően nem is fészkelt, csak a magyar állomány növekedésének és terjedésének hatására jelent meg ismét.

A jelenlegi növekedés jelentős mértékben az elmúlt évtizedben kihelyezett fészkelőládáknak, a veszélyes oszlopok szigetelésének, valamint a fészkek és az élőhelyek védelmének köszönhető. Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában az Európai Unió LIFE Nature programjai adtak jelentős támogatást a kerecsensólyom-védelmi programoknak.

Az orosz és a kirgiz területekről is érkeztek jelentések

Az európai állományról szóló előadások mellett több előadás foglalkozott az orosz, illetve a kirgiz állományokkal és az azokra irányuló védelmi tevékenységek bemutatásával. A rendszeres monitoringon túl folyamatban van a különleges színezetű altaji sólyom – a kerecsensólyom színváltozata – visszatelepítése az Altaj-hegységben, illetve műholdas nyomkövetés segítségével térképezik fel a sólymok által használt területeket. Utóbbi a védelmi intézkedések célzottabbá tételét szolgálja.

Az előadások között a genetikai vizsgálatok témája is helyet kapott. A nyugati (európai) és a keleti (ázsiai) kerecsensólymok közötti genetikai rokonságot vizsgáló kutatás talán legfontosabb eredménye az volt, hogy a két populáció közötti genetikai eltérés olyan szintű, ami akár a külön fajba sorolásukat is indokolhatja.

Ez viszont jelentősen megnöveli az európai – és ezen belül elsősorban a magyar – természetvédelem felelősségét, hiszen a nyugati kerecsensólyom-állomány nagysága nem éri el az ezer párt.

Bőven van tennivaló a kerecsensólyom állomány stabilitása érdekében
Bőven van tennivaló a kerecsensólyom állomány stabilitása érdekében

 Veszélyek és kockázatok

A beszámoló szerint bőven akad tennivaló. A közvetlen veszélyek – mint például az áramütés a veszélyes középfeszültségű oszlopokon, a mérgezés, a lelövés – még mindig áldozatokat szednek, bár a természetvédelmi programoknak köszönhetően a korábbiaknál kisebb mértékben. Az élőhelyek átalakítása, beépítése, eltűnése, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok intenzifikálása pedig közvetett módon hat az állományra. Utóbbiak kapcsán az élőhelyek hatékonyabb védelmi, illetve az agrártámogatások környezetbaráttá tétele jelenthet megoldást a kerecsensólyom és sok más faj hosszútávú megőrzésére.

Akcióterv és jövő

A második napon többek között ezeket a kérdéseket is megvitatták a szakemberek a műhelymunkán, amely az európai fajmegőrzési akcióterv megújítását célozta. Az elkövetkező hónapokban elkészül a „felújított” terv, amelyet Magyarország terjeszt fel majd az Európai Bizottságnak. Hivatalos elfogadása 2022 végén, vagy a következő év elején várható. A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt keretében nem csak a kerecsensólyom, hanem számos más, a pusztai és hegyvidéki gyepes élőhelyekhez kötődő veszélyeztetett faj – ízeltlábúak, hüllők, madarak és emlősök – megőrzési terve fog elkészülni, valamint a már meglévők felülvizsgálatára, frissítésére is sor kerül. A konferencia programpontjai és az előadásokról készült videók ezen a linken érhetők el.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Autógumi rizsháncsból és pitypangból A világ gumigyártó cégei az utóbbi években arra törekednek, hogy minél kevesebb kőolajszármazékot használjanak fel az autógumik gyártása során, vissza...
Háromszázötvenmilliós környezetvédelmi beruházás a... Több mint 350 millió forint értékű környezetvédelmi beruházást valósított meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A programban kisvizes élőhelyek ...
Érdekességek madarainkról – Nappali ragadozó... A hazánkban előforduló fajok két rendbe tartoznak. A vágómadár-alakúak rendjének tagjai a keselyűk, héják, rétihéják, ölyvek, sasok, míg a másik rendb...
Nemzetközi Zöld Hét Berlinben Idén már nyolcvanadik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Zöld Hét Berlinben. A rendezvényre (amely január 16-25-ig tart) több mint 400.000 lá...
Emelkedett a látogatók száma a világ legnagyobb me... Tovább emelkedett a látogatók száma a világ legnagyobb szabású mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán, a berlini Nemzetközi Zöld Héten (...
Természetkárosítás Zalában – vádat emeltek a... Vádat emeltek egy Magyarországon állattartással foglalkozó szlovén földbérlő ellen, mert mezőgazdasági tevékenységével védett madarak, rovarok, illetv...