Az emelkedő termelési költségek nem mutatják a lassulás jeleit, és a megélhetési válsággal szemben a minőségi, megfizethető élelmiszerek iránti kereslet még soha nem volt ilyen magas. Maire Burnett, a Brit Baromfitanács technikai igazgatója a Délnyugati Csirkeszövetség konferenciáján elmondta, hogy az elkövetkező években az ágazatot az fogja meghatározni, hogy hogyan kezeli ezeket a kihívásokat.
Burnett sürgette Rishi Sunak miniszterelnököt, hogy váltsa be a gazdáknak és termelőknek tett ígéretét, miszerint „meglesz, amire szükségük van”. Így lehetne mindenki számára fenntartható és biztonságos, világszínvonalú élelmiszerellátást biztosítani. Ha ez nem történik meg, akkor az Egyesült Királyság egy kétszintű élelmiszerrendszerbe fog átmenni, ahol sok fogyasztó kénytelen lesz importált élelmiszerekre támaszkodni.
A baromfihús exportjának jelentős csökkenése
A Brexit, a madárinfluenzával és más problémákkal párosulva katasztrofális következményekkel járt az Egyesült Királyság baromfiágazatára nézve: a húsexport a 2020-as 375 000 tonnáról 2021-re 275 000 tonnára, tavaly pedig mindössze 200 000 tonnára csökkent. Ez 46%-os visszaesést jelent.
A tenyészállat-kivitel értéke még tovább csökkent, a 2020-as 180 millió fontról 2021-ben alig több mint 120 millió fontra, tavaly pedig csekély 50 millió fontra. Ha ez így folytatódik, az Egyesült Királyság elveszíti a nagy értékű tenyészállatok globális központjaként betöltött szerepét. A világszerte fogyasztott baromfi (csirke, pulyka és kacsa) több mint 70%-a brit tenyészállományból származik. Az exportpiacok elvesztése munkahelyek megszűnéséhez is vezethet – mondta Burnett.
Két évvel a Brexit után az ágazat még mindig várta a régóta ígért SPS állat-egészségügyi megállapodást, amely enyhítené a kereskedelmi terheket, valamint a határon történő importellenőrzés bevezetését. Az EU-ból és a világ többi részéből érkező behozatalok ellenőrzésének fokozatos bevezetését többször is elhalasztották, és most az év végén lépne hatályba.
A baromfiágazatra vonatkozó szállítási és állatjóléti szabályok
Belföldön az ágazatnak egyre nagyobb aggodalommal kellett szembenéznie az Egyesült Királyság szabályozásával kapcsolatban. Burnett kiemelte a Welfare in Transport (Jólét a szállításban) javaslatokat, amelyek a brojlercsirkék vágóhídra történő szállításának 4 órás felső határát vezetnék be. A hőszabályozás azt jelentené, hogy a 65 km-nél messzebbre szállított madarakat csak 5°C és 25°C közötti hőmérsékleten szabadna szállítani.
A BPC felkérte a Royal Veterinary College-ot, hogy végezze el az Egyesült Királyságban a brojlercsirkék vágóhídra szállítás közbeni elhullását vizsgáló legnagyobb tanulmányt, hogy kimutassa: a szabályozás drákói. Az általános DOA arány jelentősen alacsonyabb volt, mint a korábban Nagy-Britanniában és más európai országokban jelentett 0,06%, ami azt mutatja, hogy a brit ipar folyamatosan javulást ért el a szállítás és a jólét terén.
A madarak szállítása a nap hűvösebb időszakában valószínűleg a legelőnyösebb és legköltséghatékonyabb beavatkozás.
Címkézési jogszabályok
Az ágazatot új állatjóléti címkézési szabályok is várják, mivel a Defra május végén konzultációt tart a brojlerekre, tojótyúkra és a sertéságazatra vonatkozóan. Ez az előírás a feldolgozatlan és néhány minimálisan feldolgozott termékre vonatkozik majd. Beleértve az importált árukat is, és egy többszintű címkézési rendszeren keresztül fog megvalósulni. Lehetséges, hogy a jogszabály még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt bevezetésre kerül, bár az új jogszabályokra 18 hónapos átfutási idővel kell számolni.
Madárinfluenza
A brojlerágazatnak is meg kell tanulnia együtt élni a madárinfluenzával, és egy sor folyamatban lévő operatív, politikai és kereskedelmi kérdéssel kell foglalkoznia, amelyek az erőforrásokra, a zónákra, a másodlagos tisztításra és fertőtlenítésre, a kártalanításra, a sürgősségi jogszabályokra, az országos szabadságra, a regionalizációra és a vakcinázásra vonatkoznak.
Bár a vakcinázás nem csodaszer, és nem helyettesíti a rossz biológiai biztonságot, a magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés kiegészítő eszköze. Az Egyesült Királyság ipari/kormányzati vakcinázási munkacsoportja számos kérdést vizsgál, többek között a következőket:
A hatékony vakcinák elérhetősége (az EU-ban jelenleg is folynak kísérletek).
A madárinfluenza elleni védőoltás felügyeletének költsége, amely rendkívül magas.
A vakcinázási stratégia költségei és előnyei.
Mely fajokat célszerű beoltani?
Hogyan kerülhetők el a kereskedelmi akadályok és a globális megbeszélések szükségessége?
Franciaország valóban oltani fog-e az idén?
A fő kihívások a következők voltak: a kereskedelem, a költségek, az a tény, hogy a fertőzött, beoltott madarakat továbbra is ki lehet selejtezni, a közvélemény megítélése és a biológiai biztonság esetleges csökkenése, ha a vakcinázás zöld utat kap. A lehetőségeket a kevesebb zóna lehetősége, a kereskedelem kisebb megzavarása, a közvélemény és az élelmiszer-ellátás következetessége jelentette.
(Forrás: poultryworld.net)
