Az Európai Bizottság az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába vette a Nagykörűi ropogós cseresznyét (OFJ). A jelzés használatára a „Petrovay ropogós” tájfajta, valamint a nemzeti fajtajegyzékben szereplő, államilag elismert következő cseresznyefajták: Badacsonyi óriás, Bigarreau Burlat, Carmen, Jaboulay, Hedelfingeni óriás, Germersdorfi és regisztrált változataik friss fogyasztásra és/vagy feldolgozásra szánt gyümölcsei jogosultak.
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” az alábbi minőségi jellemzőkkel rendelkezik:
- méret: nagy vagy igen nagy méretű, a szemek átmérője 26–38 mm közötti és tömegük a gyümölcsberakódástól függően 10–13 g,
- alak: szabályos szív alakú, kocsánya középhosszú vagy hosszú, szárazon válik el a gyümölcstől,
- héj színe: érettségi fokától függően élénkpirostól szinte teljesen feketéig,
- gyümölcshús: állaga kemény, ropogós, textúrája tömör. Jól szállítható és a tárolást is jól bírja,
- íze: kellemesen édes-savanykás.
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” az alábbi kémiai jellemzőkkel rendelkezik:
- Cukortartalom: 14–18 Brix-fok
- Savtartalom: 0,6–0,8 g/100 g
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” a magas cukortartalma és kiegyenlített savtartalma következtében kellemesen édes-savanykás zamatú, gyümölcsszemeinek mérete az átlagosnál nagyobb. A gyümölcshús tömör textúrának köszönhető ropogóssága megkülönbözteti a más földrajzi területen termett cseresznyéktől. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” két hétig is frissen tartható hűtőszekrényben. Kemény húsa miatt jól szállítható. Ezen tulajdonságai hozzájárulnak jó eltarthatóságához – adta hírül a FruitVeb.
A mikroklímának és a talaj adottságainak köszönhető továbbá, hogy a „Petrovay ropogós” tájfajta, illetve a 3.2. pontban felsorolt többi fajta és azok változatai kizárólag ezen a földrajzi területen elültetve hozzák az élénk színű, szív alakú, a fajtajellegnek megfelelően nagy szemű (26–38 mm átmérőjű), kellemesen édes-savanykás ízű, ropogós cseresznyét.
Mi is az a földrajzi árujelző, és mi az értelme?
Ez az uniós szinten elismert megjelölés nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járul hozzá, hanem – a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl – a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelent. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy – a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve – fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek. A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.
