Tél végétől április elejéig, amikor a szarvasok levetik agancsukat, óriási gondot jelent az engedély nélküli gyűjtés. Az agancsozók, vagyis az illegális agancsgyűjtők engedély nélkül tevékenykednek, ami törvénybe ütköző cselekedet. Azonban még ennél is sokkal nagyobb kárt tudnak okozni. Az agancsgyűjtés két ok miatt is törvénytelen. Egyrészt lopásnak minősül: a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni; ha valaki ennek hiányában gyűjt agancsot, a jogszabályok szerint lopást követ el.
A Pilisi Parkerdő írta meg, hogy az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. Az agancsozók ugyanis sokszor nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nem csupán megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.
Ezért jelent problémát ilyenkor a vadon élő állatok megzavarása
Február végére a tél természetes szelekciót hajt végre a vadállományban. Az állatok kondíciója romlik. Ezt tavasszal bőséges mennyiségű táplálékkal tudják pótolni. Ezért a tél végén természetes, hogy az erdei ökoszisztéma ezen eleme sérülékenyebb – mondta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.
A szarvasok űzése-hajtása azért történik, hogy közben levessék az agancsukat. Az illegális gyűjtőket az sem érdekli, hogy a tél végére legyengült, megzavart szarvasok teljesen kimerülhetnek. Kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva okozhatnak balesetet. Az állatok összetörik magukat az agancsért folytatott küzdelemben, eközben el is pusztulhatnak – hangsúlyozta Dr. Csépányi Péter. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén már az is előfordult, hogy az erdészek az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak. Azonban sajnos arra is volt példa – konkrétan a Bajnai Erdészet területén, a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tónál –, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva ezzel.
Kíméletlen módszerekkel űzik-hajtják a hullajtott agancsok reményében a vadakat az agancsozók
Az utóbbi évben kutyával, motorral, quaddal is hajtják az állatokat, vagy hurkokat helyeznek el, drótokat feszítenek ki az erdőben, amibe beakadva a szarvasok agancsa letörik. Fontos azonban tudni, hogy ha például a szarvasok esetében az agancstővel – az agancs koponyacsonthoz csatlakozó részével – együtt törik le az agancs, vagy ha egy állat drótba gabalyodva, kínlódva múlik ki, akkor az ezt okozó illegális agancsgyűjtő állatkínzást követ el. Ez pedig a törvény szerint szabadságvesztéssel büntethető.
Dr. Csépányi Péter szerint a tél végen a vadállománynak fokozott nyugalomra, a lehető legkevesebb mozgásra és zavarásra van szüksége. A folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja. Az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával, például a vékony kérgű elegyfák, a kőrisek és gyertyánok kérgének fokozottabb hántásával, mely ilyenkor táplálékuk egy részét képezi. Az erdőgazdaságnak az agancsgyűjtők okozta elsődleges problémák mellett a vadállományban és az erdőben is kára keletkezik.
