A vadon élő beporzók számának csökkenésével és ennek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik az Európai Unió Safeguard projektje, amelyben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. (RCISD) szakemberei is részt vesznek. A most induló projekt 7,5 millió euró (2 milliárd 677 500 ezer forint) támogatásban részesül az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából. A méhek megmentése a tét.
A program célja, hogy bővítse ismereteinket az európai vad beporzók, köztük a méhek, pillangók, legyek és más beporzó rovarok helyzetéről és a velük kapcsolatos változásokról – olvasható az ELKH közleményében. A konzorciumot 14 európai ország és Kína 25 intézményének kutatói, civil szervezetei, ipari és szakpolitikai szakértői alkotják. Az összegzésben hangsúlyozták, hogy a vadon élő beporzók az európai biodiverzitás kulcsfontosságú elemei, amelyek sokféleképpen járulnak hozzá az emberi jólléthez, valamint kulcsszerepük van a természetes ökoszisztémák működésében is.
“Világszerte és Magyarországon is számos veszély fenyegeti a beporzókat, többek között az éghajlatváltozás, a tájhasználat és az élőhelyek átalakulása. A hanyatlás tényleges mértéke és okozati összefüggései azonban még mindig nem tisztázottak, ahogy az sem, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban visszafordítani a folyamatot” – írták az anyagban.
Ezeket végzik el a méhek és az egyéb beporzók védelme érdekében
A projekt során a szakemberek terepi kutatásokat végeznek, és értékelik a különböző beavatkozások hatékonyságát is. A kezdeményezés egyik célja, hogy a résztvevők többféle új eljárást dolgozzanak ki a beporzók támogatására a mezőgazdasági táblától a táji szintig terjedő léptékben – mezőgazdasági, természetes és városi rendszerekben egyaránt.
A szakemberek a legjelentősebb érdekelt felekkel közösen kidolgoznak egy integrált értékelési keretrendszert, beleértve a döntéshozatali protokollokat is. Így a kutatási tapasztalatokkal hatékonyabban támogathatják a globális, európai és nemzeti szakpolitikusokat a döntéshozatalban. A projekt létrehozói az ismeretek bővítése mellett tudatosítani szeretnék a beporzók értékét a társadalom számára annak érdekében, hogy Európa-szerte sokrétű, összehangolt intézkedésekkel szorítsák vissza a vadon élő beporzók számának csökkenését.
„Ez az interdiszciplináris projekt jelentős mértékben hozzájárul a vadon élő beporzók védelméhez Európában, és megerősíti a hazai beporzók megőrzését és a magyar kutatók nemzetközi elismertségét” – nyilatkozta Báldi András, az ÖK tudományos tanácsadója, a projekt egyik magyar résztvevője.
