A Délalföldi Kertészek Szövetkezete rendezett szakmai fórumot a zöldséghajtatás időszerű szervezési és technológiai kérdéseinek elemzésére és megvitatására. Az ágazat általános kérdéseivel foglalkozó előadások, mint a fejlesztési irányok és lehetőségek, a szaktanácsadás időszerű kérdései mellett a termesztéstechnológiai kérdések is napirendre kerültek.
A FruitVeB anyagát szemléztük. A rendezvényt Ledó Ferenc, a FruitVeB és a DélKerTÉSZ elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy a DélKerTÉSZ ismét igen eredményes évet zár 2018-ban; jelentősen növekedett az árbevétel, új fejlesztések előtt állnak a tagjai és a tész telephelye is.
Új, sikeres termékeket vezettek be, például a koktélparadicsomot is. A korábbi években túlnyomórészt importból beszerzett terméket ma már nagy arányban hazai termelők előállításában forgalmazzák az áruházláncok. Elsőként Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese „A zöldséghajtatás hosszú távú fejlesztési lehetőségei” címmel tartott előadást, amelyben ismertette a hazai zöldséghajtatás területi és hozam adatait. Kiemelte, hogy a területvesztés ellenére – jelenleg kb. 3800 hektár technikai területen történik zöldséghajtatás. A legtöbb faj esetében hozamnövekedés következett be. Így a teljesítőképesség 1,5-3,5-szeresen tudott növekedni. Az üvegházi terület ma nagyjából 150 hektár, a pályázati igények alapján a korszerűsítések mellett újabb 80 hektár korszerű üvegház felület létesül majd a következő évben. Az előadó kiemelte, hogy a korszerűnek tekinthető fólia borítású zöldséghajtatásra használt házak területe ma mintegy 450 hektár.
Paprika, paradicsom és uborka: bővülést és árcsökkenést várnak
A piaci lehetőségek bővülése várható a paprikafélék termelésében és a paradicsom fajtatípusok változatosabb kínálatában is. A hozamok emelkednek, így nem várható az eladási ár növekedése, sőt 10-15 százalékos csökkenést jósolnak. A kígyóuborka piaca egész évben keresleti, így van igény a hazai hajtatott uborkára – írja a cikk.
Az ágazatfejlesztés főbb gazdaságpolitikai és szabályozás rendszeréről is szó volt. A termelés hatékonysága és a tőke megteremtése kulcskérdés, ahogy a fejlődést hatékonyan szolgáló támogatási rendszer kialakításán keresztül a Vidékfejlesztési Program (VP) keretein belül, a szaktudás-bázis létrehozása is. A korszerű, professzionális kutatóállomások és az erre alapuló független szaktanácsadási rendszer kialakítása, a munkaerő mennyiségi és minőségi biztosítása, gazdálkodói szemlélet formálása, valamint a munkaerő kiváltását szolgáló beruházások is fontosak. A piacra jutás feltételeinek javítása az egységes minőségű árualap létrehozása, magasabb fokú termelői szervezettség, versenyképes méretű, koncentrált árualapok, post-harvest és logisztikai infrastruktúra fejlesztésektől várható, valamint a magas ÁFA-kulcs és az egyéni gazdaságok adózási rendszere is áttekintésre szorul. Végül az előadó ismertette ezen feltételek megvalósulását segítő, tervezett intézkedéseket, valamint azok várható hatását az ágazat közép- és hosszú távú fejlődésére.
