A klímaváltozásra való felkészülés a talajnál kezdődik

Anyaföld, termőtalaj, homok, agyag, sártenger – mindegy, hogyan nevezzük, ugyanazt értjük alatta: azt a természetes, élő réteget, amely lehetővé teszi, hogy gazdálkodjunk ezen a Föld nevű kőzetbolygón. Eddig magától értetődőnek vettük a termékeny talaj meglétét hazánkban, és sokszor felelőtlenül bántunk vele A változó éghajlat és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás azonban arra késztet minket, hogy átgondoltabban és előrelátóbban gazdálkodjuk ezzel az erőforrással.

Hazánk területének 35%-át barna erdőtalajok borítják, amelyeket a savanyodás és az agyagosodás veszélye fenyeget, valamint – mivel nagy részük domb- és hegyvidékeinken található – eróziónak vannak kitéve. Az ország földjeinek 22%-a a mezőségi (csernozjom) talajok közé sorolható. Ezek természetesen állapotukban kiváló víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkeznek, azonban különösen érzékenyek a mezőgazdasági művelésre, szerkezetük leromlik, tápanyagkészletük lecsökken. További 10-10%-ot foglalnak el a nehezebben művelhető réti és öntéstalajok – előbbieknél a rossz vízgazdálkodás és a tápanyagok erős megkötése, utóbbiaknál az alacsony humusztartalom okozhat problémát.

A számítások alapján Magyarországot az átlagnál jobban sújtja a klímaváltozás. Országos átlagban 1,7 Celsius fokkal nő majd az éves átlaghőmérséklet a XXI. század közepéig. A 2021-2050 közötti időszakban a nyári hőmérséklet 1,4-2,6 Celsius fokot, a század utolsó évtizedeiben 4,1-4,9 Celsius fokot emelkedik. A csapadékmennyiség tekintetében még nem egyértelműek a modellek – télen és tavasszal 10%-os csökkenést vagy növekedést jósolnak, nyáron azonban minimum 7, maximum 20%-kal kevesebb eső hullhat a következő 35 évben.

Magyarország talajainak szerkezeti problémái [Bernát Tibor - Magyarország gazdaságföldrajza]
Magyarország talajainak szerkezeti problémái [Bernát Tibor – Magyarország gazdaságföldrajza]

 

A szárazabb és melegebb időjárás, valamint a rendszertelenebb csapadék miatt a talajok megfelelő vízgazdálkodása kiemelt fontosságú lesz a jövőben. Sőt, már most is az, hiszen talajaink 60%-a kedvezőtlen vízforgalmi tulajdonságú. Ha csökken az elérhető vízmennyiség, akkor a víz jelenlétéhez kötött, valamint a föld vízháztartását befolyásoló tevékenységeket – tápanyag-kijuttatás, növényvédelem, talajművelés – is át kell gondolnunk. Ugyanígy fel kell készülnünk a belvizek és árvizek megelőzésére és hatásaik mérséklésére, valamint a víz és szél általi erózió kivédésére.

Éghajlati sérülékenység az aszály és szárazodás vonatkozásában [Bartholy Judit et al. - Klímaváltozás]
Éghajlati sérülékenység az aszály és szárazodás vonatkozásában [Bartholy Judit et al. – Klímaváltozás]

 

Összetett kihívásokkal szembesít bennünket a természet a klímaváltozás képében. A hatékony és hosszú távú megoldások érdekében paradigmaváltásra, új technológiák kigondolására, vagy már meglévő technológiák szélesebb körű alkalmazására lesz szükségünk.

Szeretne többet megtudni a témáról?

Jelentkezzen a szeptemberi Gazdag Gazda Konferenciasorozat egyik állomására, ahol mindent megtudhat arról, hogyan reagáljon az éghajlatváltozás okozta kihívásokra! Neves szakértők és tapasztalt cégek szakemberei – köztük a cikk szerzője – adnak elő, és értékes nyereményeket is kisorsolunk a résztvevők között. Részletes program és regisztráció a www.magro.hu/konferencia oldalon!

Szerző: Diriczi Zsombor (ügyvezető, Démétér Biosystems Bt.)

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...