Kiszorítja az áfacsökkentés az import UHT-tejeket a magyar piacról

A 90 forint feletti literenkénti felvásárlási ár biztonságot jelent a magyar termelőknek, de szomorú, hogy ezzel az árral regionális sereghajtók vagyunk – jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács konferenciáján előadó államtitkár szerint Magyarország az egy literre jutó 22-24 forintos támogatással Európa élmezőnyébe tartozik, ugyanakkor fontos lenne, hogy a tejipar piaca nyújtson fejlesztési lehetőségeket is biztosító megélhetést a tejtermelőknek.

Szintén lényeges lenne a tejfogyasztás növelése, jelenleg ugyanis az uniós átlag körül alakul a magyarországi fogyasztás, ebben tehát van tartalék – mondta. A magyar tejtermelők belföldi piacát mindenképpen növelni fogja, hogy 2019. január 1-jétől az 5 százalékos áfakörbe kerül az összes folyadéktej. Az UHT-tejek január elsejétől 5 százalékra csökkenő áfájának köszönhetően az import tejnek lényegében ki kellene szorulnia a magyar piacról – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Magyar Távirati Iroda híre szerint.

Jót tehet majd az áfacsökkentés a tejipar szereplőinek
Jót tehet majd az áfacsökkentés a tejipar szereplőinek

Feldman Zsolt a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács VIII. Tejágazati konferenciáján a Perspektívák a hazai tejágazatban címmel tartott előadásában azt is elmondta, hogy a friss tejnél a 2018. január 1-jén bevezetett 5 százalékos áfa óriási áttörést hozott: csökkent az importtej, nőtt a hazai tej aránya, és ugyanez várható a tartós tejeknél is.

Az államtitkár megemlítette, hogy

az egy főre jutó hazai tejfogyasztás az uniós átlagot közelíti, és az áfacsökkentések utáni többletforgalom miatt akár a fölé is kerülhet. Megjegyezte továbbá, hogy vaj- és sajtfogyasztásban még van lehetőség a növekedésre, hiszen a magyar vajfogyasztás ötöde, a sajté harmada a németországinak.

Vége a tejválságnak?

Feldman Zsolt elmondása szerint az uniós tejkvóta kivezetése utáni válságot maga mögött tudhatja a tejágazat. A támogatások révén a hazai tehénállomány stagnál, ugyanakkor a tejtermelés nőtt, ami egyértelmű hozamnövekedésre utal. Hozzátette: a 2012-2017 közötti 10 százalékos növekedés egyrészt a magyar szarvasmarha-állomány kitűnő genetikájának, másrészt a takarmányozás minőségi javulásának köszönhető.

2027-ig a világ tejtermelése 27 százalékkal nőhet, miközben a tejfogyasztás is jelentősen emelkedni fog, elsősorban a fejlődő országokban. Tartós keresleti piac várható, ami áremelkedést hozhat a világpiacon – fűzte hozzá. Az államtitkár szerint a hazai tejtermelőknek a hozzáadott érték növelése lesz a kulcs, mert a számukra elérhető európai piacon a sajtok, a desszertkészítmények, a csecsemőtápszerek, a pizza- és sütemény alapanyagok kereslete fog leginkább erősödni.

Változtatnának a nyerstej felvásárlásán

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője megerősítette, hogy a cseh, a szlovák, a lengyel és a bolgár árak is messze megelőzik a hazai nyerstejárakat, ráadásul a külkereskedelmi mérleg továbbra is negatív, vagyis a nyers tej elhagyja az országot, és késztermékként tér vissza. A problémák kezelésére szorgalmazzák a kötelező, hosszú távú, írásos szerződések elterjesztését a nyerstej felvásárlás esetében, továbbá az áringadozások tompítását és a hazai tejtermékek arányának növelését a közétkeztetésben és a boltok polcain.

Növekedő pályán a takarmánygyártás

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója a takarmánypiacról beszélt. Jelezte, hogy mind a húsfogyasztás, mind a tejfogyasztás jelentősen nőni fog a következő évtizedekben, elsősorban a népességnövekedés miatt. Ezzel párhuzamosan a takarmánygyártás is emelkedik, 2016-ban a világ takarmány-előállítása meghaladta az egymilliárd tonnát, az idén pedig várhatóan eléri az 1,1 milliárd tonnát. Tájékoztatása szerint Magyarországon tavaly 321 vállalkozás gyártott takarmányt, a magyar takarmánypiac 250 milliárd forint évente. Legfontosabb összetevője a szója, ennek ára határozza meg leginkább a takarmányárakat, és nem a kukoricáé vagy a napraforgóé.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Neveljen szarvasmarhát, termeljen tejet! Színvonalas és szakmailag is kiváló konferencián vettünk részt október közepén Herceghalmon, a Limagrain jóvoltából. Az egész napos eseményen a Holste...
Duplájára emelkedik a szarvasmarhát tartók és a te... Több pénz jut jövőre a szarvasmarha-tartóknak és a tejtermelőknek. A támogatás az idei duplájára nő, ami talán fedezheti a csökkenő felvásárlási árak ...
Mi lesz a tejkvóta rendszer nélkül? 2015 április 1-től megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta rendszer. A rendszer megszűnése azt fogja eredményezni, hogy minden tagállam annyi tejet te...
Viszlát tejkvóta – mától nincs többé! A magyar tejipar felkészült arra, hogy az új rendszerben működjön azt követően, hogy az Európai Unió április elsejével kivezeti a tejkvótát, és várhat...
Egyenlő bánásmódot kérnek a baromfisok! A sertés tőkehús általános forgalmi adójának 5 százalékra csökkentésének hírére a Baromfi Termék Tanács (BTT) azonnal reagált.  A sertésszektorral azo...