A koronavírus járvány gazdasági hatásai a most kibontakozó világválság és az infláció. Ilyen körülmények között nehezen elfogadható a Green Deal kapcsán arról beszélni, hogy a termőföldek művelés alóli kivonásával, ökológiai termelésre való átállításával, a vegyszer- és a műtrágyahasználat felezésével csökkentsék a termelést. Fontos kérdések, hogy mennyivel esne vissza az eredmény és ez mennyit drágítana a már egyébként is elszálló árakon.
Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának anyaga alapján a Mezőhír foglalta össze, hogy milyen forgatókönyveket hozhat a Green Deal, vagyis az Európai Zöld Megállapodás a gyakorlatban. Megnézték, milyen hatásai lesznek és lehetnek az agrártermelésre, a világkereskedelemre és a fogyasztói árakra.
Az első forgatókönyv: csak az Európai Unió tartja be az új rendelkezéseket
Az amerikai elemzők szerint, ha a Green Deal elveit kizárólag az EU követi a világban, akkor óriási bajok lesznek. Az unión belül 12 százalékkal csökken a mezőgazdasági termelés, ami világszinten is 1 százalékos visszaesést hozna, miközben más régiókban – éppen az EU megnövekedett importigénye miatt – növekedne a kibocsátás. Európában az olajos magvak terén 61 százalékos, a búzából 49 százalékos, egyéb növényekből 44 százalékos lenne a termeléscsökkenés. Az olajos magvak elveszítenék versenyképességüket az erős világméretű versenyben, a búza és más növények esetén a kevesebb igénybe vehető föld és műtrágya okozná a termelés csökkenését. Nem csak az EU-ban romlana a mezőgazdaság kibocsátása, de a vele szoros kereskedelmi kapcsolatban lévő országokban is. Ilyenek Norvégia, Svájc és Ukrajna is. Közben az unió számára fontos áruféleségeket gyártó térségekben megerősödik az agrárium, ilyen a pálmaolajat előállító Óceánia, vagy a cukrot és húst kínáló Brazília.
Ebben az esetben az EU agrártermék-exportjában csökkenés következne be, míg az import növekedne. Búzából 18 százalékkal nőne a behozatal (elsősorban Kanadából, ahonnan 177 százalékkal nőhetne az exportmennyiség), egyéb növényekből 31 százalékkal (Brazíliából és az USA-ból), nyers tejből 19 százalékkal lenne több a behozott mennyiség. Csak Ukrajna és Argentína GDP-je növekedne ebben a forgatókönyvben, az EU GDP-je 0,3 százalékkal (71 milliárd dollárral) zsugorodna.
Az USDA-elemzők szerint a magasabb mezőgazdasági árak Európában nem kompenzálnák a termelékenység csökkenését, így a gazdálkodók éves bruttó jövedelme 16 százalékkal csökkenne, míg a világ összes többi részén nőne. Eközben a végfogyasztók is megszenvednék az élelmiszerdrágulást.
A második forgatókönyv : mások is alkalmazni kezdik a Green Deal rendelkezéseit
Egy másik forgatókönyv szerint, ha a világ többi részén is terjedni kezdenek a zöld elvek, akkor nemcsak az EU-t érintené súlyosan a reform, hanem a globális mezőgazdasági kibocsátást is, ami így nem egy, hanem 4 százalékkal esne. Ukrajnában 33 százalékkal zsugorodna a mezőgazdaság kibocsátása, szinte minden áru esetében kétszámjegyű termeléscsökkenéssel kellene számolniuk. Ráadásul azokban az országokban is hanyatlás következne be, amelyek nem fogadják el a Green Deal elveit, hiszen kereskedelmük erősen függ azoktól a fejlett régióktól, ahol a környezetvédelmet „megengedhetik maguknak”, és az import feltételein is szigorítani tudnak. Argentína, Brazília, India és más ázsiai államok nehezebb kereskedelmi pozícióba kerülnek, ha a zöld elvek dominánsabbá válnak a világban – írták.
A világkereskedelemre ez a szcenárió volna a legrosszabb hatással, mert az importkorlátozások miatt 9 százalékkal csökkenne az árumozgás. Ez az egész világ GDP-jét visszavetné. Az EU-ban a visszaesés 0,8 százalékos lenne, a közösség 186 milliárd dollárt veszítene. Ukrajna számára pedig egészen súlyos, 6,2 százalékos GDP-csökkenéssel járna. Viszont a mezőgazdasági termékek globális árnövekedéséből az EU gazdálkodói profitálnának, éves bruttó agrárjövedelmük 7,5 százalékkal, az ukrán termelőké pedig 14 százalékkal nőne.
A harmadik forgatókönyv: világszerte általánossá válnak a zöld elvek
Az utolsó forgatókönyv a legkevésbé valószínű, eszerint a világ minden pontján elkezdik alkalmazni a Green Deal irányelveit. Ekkor a globális agrárkibocsátás 11 százalékkal esne vissza, és a régiók felében kétszámjegyű termeléscsökkenés következne be. A legnagyobb visszaesést Ukrajna, valamint Brazília szenvedné el az olajos magvak mennyiségének esése miatt, Argentínában pedig a szóján kívül a marhahús termelése csökkenne drasztikusan. Az Egyesült Államok agrárkibocsátása 9 százalékkal szűkülne, Kínáé 17 százalékkal, míg Óceániáé 3 százalékkal lenne kevesebb. Mivel az EU kisebb importnyomással szembesülne, mint az előző változatok esetén, a termelése 6 százalékkal esne.
Ebben az esetben összesen 4 százalékkal zsugorodna a világkereskedelem, mivel minden ország azonos elvek mentén termelne, viszont a globális GDP így esne a legnagyobbat. A legrosszabbul Ukrajna és Brazília jönne ki a dologból. Az általános élelmiszerdrágulás a világ legtöbb országában növelné az agrárbevételeket, az EU-ban például 14,6 százalékkal. Csak Brazíliában és Kínában csökkenne a gazdák jövedelme, mivel a zöldebb termelés miatt nagyot esne az eladható termékmennyiség – írta a cikk.
