Kilátások 2031-ig: csökkenő pályán az európai sertéshústermelés

A globális sertéshústermelés a következő évtizedben tovább fog növekedni. Ez a jövőbeli előrejelzésekből egyértelműen kiderül. Mégis jó, ha a fejleményeket perspektívába helyezzük. A sertéshústermelés növekedése nem fogja elérni a baromfiágazatban tapasztalt szintet, és – más kontinensekkel ellentétben – Európa ipara a csökkenés felé tart.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrissebb mezőgazdasági előrejelzése szerint a világ hústermelése 2022 és 2031 között 345,2 millió tonnáról 377,2 millió tonnára nő.

A 4 fő hústípus eltérő módon fog fejlődni. A baromfihús és a sertéshús termelési volumene közötti különbség a vizsgált évtizedben 15 millió tonnáról közel 25 millió tonnára nő
A 4 fő hústípus eltérő módon fog fejlődni. A baromfihús és a sertéshús termelési volumene közötti különbség a vizsgált évtizedben 15 millió tonnáról közel 25 millió tonnára nő (Fotó: Pixabay)

A teljes növekedésből 32,0 millió tonna:

– 17,9 millió tonna vagy 55,9% baromfihús lesz;

– 8,1 millió tonna vagy 25,2% sertéshús lesz; és

– 4,2 millió tonna vagy 13,0% marhahús lesz.

A 4 fő hústípus eltérő módon fog fejlődni. A baromfihús és a sertéshús termelési volumene közötti különbség a vizsgált évtizedben 15 millió tonnáról közel 25 millió tonnára nő.

Eltérő dinamika kontinentális szinten

A termelés alakulásának kontinentális szintű elemzése azt mutatja, hogy a legnagyobb abszolút növekedés Ázsiában és Észak-Amerikában várható; Afrika, Latin-Amerika és Óceánia messze elmarad ettől. Európában a termelés volumenének 1,6 millió tonnás vagy 5,1%-os csökkenése várható. A legnagyobb relatív növekedésre Afrikában lehet számítani – 19,6% -ra –őket Ázsia követi 11,9%-kal.

Vallási akadályok

A sertéshús fogyasztásának vallási akadályai is vannak, ezek mintegy 3,5 milliárd embert zárnak ki a potenciális fogyasztók köréből. Az egyes kontinensek eltérő dinamikája befolyásolja a világ termelésében való részesedését a jelenlegi évtizedben. Ázsia országai a globális termelésnövekedés 78,4%-át adják majd, őket követi Észak-Amerika 11,0%-kal, majd Latin-Amerika 6,8%-kal.

Ázsia kiterjeszti domináns pozícióját

Ázsia 2,6%-os növekedéssel képes lesz kiterjeszteni domináns pozícióját, amelyet Afrika 0,2%-kal, Észak-Amerika pedig 0,1%-kal követ. Az európai országok ezzel szemben 2,9%-ot veszítenek 2022-es részesedésükből. A csökkenő tendencia ellenére Európa a globális sertéshústermelés második legfontosabb régiója marad Ázsia mellett, jóval megelőzve Észak-Amerikát. Az országszintű fejlődést közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy mely országok jelentősége fog nőni, és melyek veszítenek piaci részesedésükből.

A fejlődő országok a jövő dinamikáját alakítják

A sertéshústermelés várható fejlődésének elemzése az országok fejlettségi szintje szerint azt mutatja, hogy a fejlődő országok lesznek a dinamikus fejlődés motorjai a jelenlegi évtizedben. A fejlett országok részesedése a globális sertéshústermelésben 39,6%-ról 36,7%-ra csökken, míg a fejlődő országok részesedése 60,4%-ról 63,3%-ra nő. A két országcsoport termelési volumene közötti különbség 2022-ben 25,2 millió tonna volt; ez 2031-re 33,6 millió tonnára, azaz 33,3%-ra nő.

Népességnövekedés

A világ népessége 2022 és 2031 között 8 milliárdról 8,4-8,5 milliárdra nő. Ázsia és Afrika lesz az a két kontinens, ahol a legnagyobb lesz a népességnövekedés. A 2031-re prognosztizált évi 68 milliós növekedésből 37 millióért Afrika, 26 millióért Ázsia és 6 millióért Amerika lesz felelős; Európában ezzel szemben a népesség 1,1 millióval csökken.

A termelés várható alakulását országos szinten közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy a figyelembe vett 15 nem EU-27 országból 5 fejlődő ország, 6 feltörekvő gazdaság, 4 pedig fejlett ország. A termelés volumene ebben a 15 országban magasabb lesz, mint globális szinten. Ez tükrözi a termelés várható csökkenését Európában, különösen az EU-27-ben.

Kína, az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek

Míg a vizsgált évtizedben a 15 ország közül 11 esetében a termelés növekedése várható, addig Japánban, Kanadában, Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban a csökkenés lesz a meghatározó. Az országcsoport várható termelésnövekedésének 83,7%-át mindössze 3 ország – Kína, az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek – adja majd, Kína egyedül 58,9%-kal. Ez azonban feltételezi, hogy Kínának sikerül megfékeznie az afrikai sertéspestis kitöréseit.

A Fülöp-szigeteken lesz a legnagyobb relatív növekedés, 95,8%-kal; Japánban a legnagyobb, 1,4%-os csökkenés. Az egyes országok csökkenő tendenciája ellenére a 15 legnagyobb ország hozzájárulása a világtermeléshez a 2022-es 73,3%-ról 2031-re 75,4%-ra nő.

Fejlődés az EU-tagállamokban

Ha az EU-27 sertéshústermelését is bevonnánk az országszintű elemzésbe, akkor 2021-re a következő helyzet alakulna ki (az EU-ra vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre frissebb adatok): a 15 országból 7 lenne EU-tagállam. A globális termelés 16,3%-át adnák.

EU-27

Az EU-27 egészére vonatkozóan az OECD-FAO mezőgazdasági kilátásai a termelés 1,8 millió tonnás csökkenését jósolják, a 2022-es 23,9 millió tonnáról 2031-re mindössze 22,1 millió tonnára, azaz 7,5%-kal. Az EU-27 részesedése a globális termelésből ennek megfelelően 19,8%-ról 17,1%-ra csökken. Országos szintű előrejelzések még nem állnak rendelkezésre. Spanyolország, Dánia és Hollandia azonban valószínűleg meg tudja majd tartani termelési volumenét, míg Németország, Lengyelország, Ausztria és néhány kelet-európai tagállam csökkenéssel néz szembe.

A sertéshús továbbra is veszíteni fog piaci részesedéséből a gyorsan növekvő baromfihússal szemben, amelyet a fogyasztók egyre jobban kedvelnek. Nem utolsósorban az alacsonyabb kiskereskedelmi ár miatt
A sertéshús továbbra is veszíteni fog piaci részesedéséből a gyorsan növekvő baromfihússal szemben, amelyet a fogyasztók egyre jobban kedvelnek. Nem utolsósorban az alacsonyabb kiskereskedelmi ár miatt (Fotó: Pixabay)

Valószínűleg Németországban lesz a legnagyobb visszaesés

Az elmúlt évek fejleményeit figyelembe véve valószínűleg Németországban lesz a legélesebb a visszaesés. Alsó-Szászországban, a német sertéshústermelés központjában 2017 és 2022 között 24,4%-kal csökkent a sertéstartó gazdaságok száma, és ezzel párhuzamosan a sertésállomány 1,3 millióval (vagy 16,0%-kal) mindössze 7,4 millióra csökkent. Németország egészét tekintve a sertéshústermelés csaknem 5 millió tonnáról várhatóan 3,8-4,0 millió tonnára csökken.

Lengyelország és más kelet-európai országok fejlődése nagyban függ attól, hogy képesek-e megfékezni az afrikai sertéspestis kitöréseit. A magasabb nyersanyagárak és energiaköltségek következtében emelkedő termelési költségek mellett a legtöbb országban csökken az egy főre jutó fogyasztás. A sertéshús továbbra is veszíteni fog piaci részesedéséből a gyorsan növekvő baromfihússal szemben, amelyet a fogyasztók egyre jobban kedvelnek. Nem utolsósorban az alacsonyabb kiskereskedelmi ár miatt.

 Összességében a dinamikus fejlődés ellenére a húspótló termékek piaci részesedése az 1 071 milliárd dollár értékű teljes globális értékesítési volumenből mindössze 0,5% volt.
Összességében a dinamikus fejlődés ellenére a húspótló termékek piaci részesedése az 1 071 milliárd dollár értékű teljes globális értékesítési volumenből mindössze 0,5% volt (Fotó: Pixabay)

Az alternatív sertéshús lesz a versenytárs?

Tekintettel a növényi alapú húspótlók előállításának dinamikus fejlődésére és a sejtkultúrákból történő hústermelés kialakuló lehetőségére, feltételezhető, hogy a teljes húsfogyasztáson belüli részesedésük jelentősen növekedni fog ebben az évtizedben. A növényi alapú húspótlók értékesítése 2021-ben világszerte elérte az 5,7 milliárd dolláros értéket.

Nyugat-Európa és Észak-Amerika részesedése 4,7 milliárd dollárt tett ki. A sejtkultúrákból származó hús (csirkehús) eddig Szingapúrban volt engedélyezett, de még nem érte el a számottevő értékesítési volument. Összességében a dinamikus fejlődés ellenére a húspótló termékek piaci részesedése az 1 071 milliárd dollár értékű teljes globális értékesítési volumenből mindössze 0,5% volt.

Különösen a marhahúst és a baromfihúst helyettesítő termékek voltak elérhetőek a piacon. Egyedül Ázsiában a sertéshús ért el nagyobb piaci részesedést. Észak-Amerikában, az EU-ban és Ázsiában még nem érkezett be kérelem induló vállalkozásoktól vagy cégektől a sejtkultúrákból származó sertéshús piaci engedélyeztetésére. Így ez a technológia középtávon valószínűleg nem fog a piac számára jelentős mennyiséget termelni.

Vannak azonban jelek arra, hogy néhány start-up és vállalat olyan hibrid termékek előállításán dolgozik, amelyek korábban elérhetik a hagyományos módon előállított sertéshús költségparitását. Mindazonáltal itt is szükség van még a sejtkultúrás hús piaci engedélyezésére.

Előzetes következtetés

A jelenlegi évtizedben a sertéshús-termelés sokkal lassabban fog növekedni, mint a baromfihúsé. Az emelkedő termelési költségek és a stagnáló, sőt számos országban csökkenő egy főre jutó fogyasztás fontos irányító tényezők. A többi kontinenssel ellentétben Európában a termelés volumene csökkenni fog.

Mindazonáltal Európa a sertéshústermelés második legfontosabb központi régiója marad Ázsia mellett, amely tovább növelheti domináns pozícióját. A növényi alapú húspótlók és a sejtkultúrákból származó sertéshús a belátható jövőben nem fog nagyobb piaci részesedést elérni.

(Forrás: pigprogress.net)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
A sertéshúsok piacának alakulása 2014 első negyedé... Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) prognózisa szerint 2014-ben mintegy 1 százalékkal 116 millió tonnára nőhet a világ sertéshúste...
Beavatkozik a WTO az orosz hústilalomba? A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) döntését kéri az Európai Bizottság annak megállapítására, hogy jogszerűen tiltja-e Moszkva a sertéshús és élő álla...
180 milliárd Ft-os exportkiesés az orosz hústilalo... Szakértők szerint új piacok után kell nézniük a sertéshússal foglalkozóknak, ha tovább folytatódik az orosz húsembargó. Már, amennyiben nem kívánják n...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...