Kiadták, miért kellene nagyon gyorsan felhagyni a húsfogyasztással

Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez. A Nature Climate Change című folyóiratban 2023. március elején közzétett tanulmány szerint a jelenlegi táplálkozási szokások megtartása esetén az élelmiszerfogyasztás önmagában elég lesz ahhoz, hogy a felmelegedés meghaladja éghajlatváltozás legrosszabb hatásainak elkerülésére a párizsi klímamegállapodásban megszabott ideális 1,5 Celsius-fokot, és megközelítse a 2 Celsius-fokos felső határértéket.

Az angol nyelven itt elérhető tanulmány a különböző modellek vizsgálata alapján megállapította, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásához főleg három élelmiszerforrás járul hozzá. Az MTI közleménye szerint az állatok (szarvasmarhák, juhok és kecskék) húsa, a tejtermékek és a rizs fogyasztása. A kutatás alapján ezek egyenként legalább 19 százalékkal erősítik az élelmiszer okozta felmelegedést. Ebből a legjelentősebb, 33 százalék a hús szerepe.

Számos tanulmány azt javasolta, hogy a húsfogyasztás csökkentésével szorítsák vissza a húsukért tartott állatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét - Fotó: Magro.hu, CSZS, Nagykörű, illusztráció
Számos tanulmány azt javasolta, hogy a húsfogyasztás csökkentésével szorítsák vissza a húsukért tartott állatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét – Fotó: Magro.hu, CSZS, Nagykörű, illusztráció

Ezek a felelősek a kedvezőtlen változásokért a kutatók számításai szerint

A kutatók számításai szerint 2030-ra a metán az élelmiszerek által okozott felmelegedés 75 százalékáért lesz felelős, míg a szén-dioxid és a dinitrogén-oxid teszi ki zömmel a fennmaradó részt – írták.

Catherine C. Ivanovich, az USA-beli Columbia Egyetem éghajlatkutatója, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy a politikai döntéshozóknak tudomásul kell venniük: az élelmiszerágazat metánkibocsátása jelentős a felmelegedés szempontjából.

Számítások a jövőre

Ivanovich, valamint a Floridai Egyetem és az Environmental Defense Fund kutatói a jelenlegi fogyasztási szokások alapján kiszámították az egyes élelmiszerfajták által termelt három fő gáz mennyiségét. Ezután öt populációban az éves kibocsátást a különböző gázokra lebontva határozták meg. Végül az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testülete által is használt éghajlati modellel vizsgálták a kibocsátások hatását a levegő hőmérsékletének változására.

Meghiúsulnak a célok, ha így haladnak tovább a folyamatok

A tanulmány jelentőségét hangsúlyozva Meredith Niles, a Vermonti Egyetem élelmiszer-rendszerekkel foglalkozó tudósa, aki nem vett részt a kutatásban, arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem vesszük figyelembe az élelmiszereket, akkor globálisan nem tudjuk elérni éghajlati céljainkat. A tanulmány olyan ajánlásokkal is szolgál a globális élelmiszer-termelés és -fogyasztás megváltoztatására, ami korlátozhatja a felmelegedést. Ezek közül több már ismert vagy be is vezették – közölték.

Joe Biden USA-elnök már két évvel ezelőtt beszélt a kongresszusban arról, hogy a takarónövények (cover crops) ültetésével lehetséges a légkörből szén-dioxidot kivonni. Számos tanulmány azt javasolta, hogy a húsfogyasztás csökkentésével szorítsák vissza a húsukért tartott állatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. Kalifornia állam pedig két éve kötelező élelmiszerhulladék-újrahasznosítási programot indított, hogy csökkentse a romló élelmiszer bomlása okozta kibocsátást – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
A pásztorélet múltját és jelenét mutatja be a Mező... Péntektől látogatható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum új, időszaki kiállítása, amely A pásztorok világa – Tisztelet Herman Ottónak címmel a hagyományos ...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Boldog malac és levendula Az Isztriai-félszigetről tudósít a Tudatos Vásárlók Egyesülete: hogyan születik meg a közösségi mezőgazdálkodás mozgalma egy turistaparadicsomban. N...