Ahol egy élet forog kockán, ott tévedésnek nincs helye. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora adott interjút az intézmény és a magyar állattenyésztés fontos kérdéseivel kapcsolatban. A Budapest központú egyetemre a világ 58 országából járnak hallgatók, ahol az egyik legösszetettebb szakma egyik legnehezebb képzését szervezik és valósítják meg.
A Magyar Mezőgazdaság interjúját szemléztük, amit az Állatorvostudományi Egyetem oldalán is közöltek. Eszerint Lyon és Bécs után Pesten alapították a világ harmadik állatorvostudományi egyetemét. Az egyetem már 235 évvel ezelőtt, 1786-ban megkezdhette volna a képzést, de alapítója, Tolnay Sándor inkább még egy éven át anatómiapreparátumokat készített Bécsben, hogy megfelelő szemléltető eszközök legyenek a képzéshez, mondván, azok nélkül sem orvost, sem állatorvost nem lehet képezni. A gyógyításnak az anatómia ismerete az alapja – írták.
Az Állatorvostudományi Egyetem múltja
Története során számos kiváló orvos, tudós és hazafi dolgozott az egyetemen, mondta el Sótonyi Péter. Kiemelte Zlamál Vilmost, az ország első főállatorvosát. A Morvaországban született tudós eleinte nem beszélt magyarul, ennek ellenére az 1848-49-es szabadságharcban nemzetőrszázadot vezetett Kossuth Lajos oldalán.
„Fia szintén állatorvos és orvos volt. Zlamál Vilmos egy éjszaka alatt őszült meg, amikor az aradi várbörtönből kapott hírt a fiáról, ahová azért vetették, mert Nagysándor József szárnysegédje volt. Ő hozta haza Magyarországra Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich János és Nagysándor József búcsúlevelét. Apát és fiát együtt vitték az új börtönépületbe láncra verve, hogy végrehajtsák halálos ítéletüket. Zlamál Vilmos osztrák felesége járt közben egy sebesült, szintén osztrák tábornoknál érdekükben, aki megmentette őket.”
Az emberi példaképek mellett számos nagy hatású tudós is van az egyetem múltjában. Megemlítik a járványtan úttörőjét, Hutyra Ferencet és Marek József belgyógyászt. Közösen írt, háromkötetes állatorvosi belgyógyászati könyvüket 13 nyelvre fordították le, és csak németül 16 kiadást ért meg. Állatorvos-generációk nőttek fel ezen az alapműn – közölték.
Fegyelem és szigor az egyetemi képzésen
„Nyugodtam mondhatom, hogy a magyar állatorvosképzés világhírét ma is annak köszönheti, hogy ragaszkodunk a hagyományos, poroszos képzéshez. Az orvosképzésben nincs liberalizmus. Pontosan meg van szabva, hogy mit kell tudni, és azt meg kell tanulni. Amikor már elegendő van a fejben, akkor van mit összetenni és van mivel gondolkodni. Amikor valaki megkérdi, hogy miért ilyen nehéz ez a képzés, az a válaszom, hogy majd megérti, amikor például egy kiskutyát visz hozzá valaki. Életek függenek tőle. Ha egy televízió tönkre megy, veszünk újat. De egy kiskutyát nem cserélünk le. A nagymamát se szoktuk lecserélni. Ahol életek forognak kockán, ott nincs tévedési lehetőség” – mondta Dr. Sótonyi Péter.
Ez a mentalitás alighanem meggyőző, mert az arányokat tekintve az Állatorvostudományi Egyetemnek van a legtöbb külföldi hallgatója Magyarországon: kétharmaduk külföldről érkezett. Európában mindenhol honosítás nélkül elfogadják az itt szerzett diplomát. Az egyetem jelenleg azon dolgozik, hogy az USA-ban is elfogadják a végzettséget igazoló dokumentumokat.
A Marek József-ösztöndíjnak köszönhetően a magyar hallgatók egy része nem csak, hogy itthon marad, hanem legalább 10 évig a haszonállatpraxisban dolgozik. Az egyetem az ösztöndíj létrehozásával kívánja elérni, hogy legyen elegendő „lódoktor” – ahogy egykor hívták az állatorvosokat – Magyarországon. Természetesen, a tréfás kifejezésbe ma már a sertés-, szarvasmarha-, juh-, vagy baromfitenyésztés szakemberigényét is beleértik.
Kelet és nyugat határán
Földrajzi elhelyezkedésünk miatt mindig a keleti betegségek és a nyugat között álltunk, és ez vonatkozik az állati járványokra is. Hazánk történelmileg jó járványügyi helyzete az állatorvosoknak köszönhető. Korán kiépítettük Magyarországon a hierarchikus állategészségügyi rendszert: megvoltak az állatorvosok, akik mind betagozódtak a járási, megyei és országos főállatorvosi rendszerbe, és a rendszer minden szintje katonai pontossággal működött, parancsokat hajtottak végre. Ahogy régen, ma is így lehet megfékezni az állatjárványokat.
A katonás rendszert felértékelte, hogy az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak az állatról emberre terjedő, úgynevezett zoonotikus betegségek és járványok, amelyek terjedését a klímaváltozás is elősegíti: manapság már egyenlítői eredetű szúnyogok is jól érzik magukat Magyarországon.
A régmúlt és a ma állatorvosának nemcsak az állatok gyógyításához, hanem az állatok védeleméhez, sőt, aggódó gazdáik megnyugtatásához is értenie kell, fogalmazott Sótonyi Péter.
