Átadták az országos jégkármérséklő rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges informatikai rendszert. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke az átadáson elmondta, hogy a meteorológiai szolgálat KlimAdat projektjére, amely az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgálja, mintegy 709 millió forint állami és uniós támogatás áll rendelkezésre 2020 végéig a Környezeti és Energiahatékonysági Programban (KEHOP). Ebből 300 millió forintot fordítottak az eseményen átadott informatikai rendszert működtető, januárban beszerzett Apollo szuperszámítógép bővítésére és fejlesztésére.
A Magyar Távirati Iroda adott hírt arról, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) székházában, Budapesten adták át az országos jégkármérséklő rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges informatikai rendszert. Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyekért felelős államtitkára köszöntő beszédében elmondta, hogy a beszerzett szuperszámítógép teljesítménye ötszöröse a korábbinak, és nem csupán a jégkármérséklő rendszert szolgálja ki, hanem tovább javítja majd a meteorológiai előrejelzések biztonságát és gyorsaságát is.
Rácz András hozzátette, hogy a klímaváltozás hatásainak kezelése nemcsak élet- és vagyonbiztonsági érdek, hanem a nemzetgazdasági ágazatok, például az agrárium jövője szempontjából is fontos, hiszen a mezőgazdasági termelés befolyásoló tényezője az időjárás.
Az OMSZ-nek négy radarállomásból álló országos radarhálózata van, az idén egy ötödik radarállomást is telepítenek. Ennek eredményeként a magyar állami meteorológiának teljes országos lefedettsége lesz. Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára közölte, hogy a szuperszámítógép tökéletes példája az innováció, a technológia és egyben a fenntarthatósági célok megvalósításának.
Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, hogy az aszály, a belvíz, a fagy, a vihar és a jég a Kárpát-medencében potenciálisan veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést, csökkentik a termés mennyiségét és minőségét, ez pedig bevétel- és jövedelemkiesést jelent a gazdaság és termelők számára. Ezért az időjárásból fakadó kockázatokat kezelni kell. Az államtitkár arról is beszélt, hogy vannak olyan kárelemek, amelyeket egy-egy gazdálkodó is képes kezelni, ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek ellen egyénileg lehetetlen védekezni, ilyen többek között a jégeső is. Mindezek miatt gondolkodtak korábban egy kollektív megoldáson a kárenyhítésre a kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztése érdekében. Az agrárkárenyhítési rendszernek mintegy 74 ezer tagja van, és 3,2 millió hektárt fed le. Kiemelte, hogy az országos jégkármérséklő rendszer, amely az OMSZ közreműködésével valósult meg, része a mezőgazdasági kockázatkezelésnek.
Kevesebb a jégkár az idén a NAK szerint
Darabos Tamás, az agrárkamara főigazgatója kitért arra, hogy idén visszaestek a jelentett jégkárok a tavalyi és a tavalyelőtti szint alá, amely a rendszer eredményességét mutathatja, és hatékonyan lehet védekezni a jégkárok egy része ellen. A rendszer lényege, hogy az előrejelzett jégesők közeledtekor acetonos ezüstjodidot párologtatnak a levegőbe, ami bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki. A jégkármérséklő rendszerről ebben az anyagunkban olvashat bővebben.
