Kórokozók, baktériumok, vegyszerek és nehézfémek. Csak néhány összetevő azok közül, amik meglapulhatnak a kezeletlen szennyvizekben, amit sok gazdálkodó előszeretettel locsol a szántóföldjére.
Világszerte összesen 4,5 millió hektárnyi földterületet öntöznek tulajdonosaik kezeletlen szennyvízzel a legfrissebb kutatások szerint. Egy másik információ szerint ebben a 4,5 millió hektárban azonban a városokban keletkező szennyvizekkel öntözött területek nem szerepelne. Azokkal együtt összesen 36 millió hektáron folyik kockázatos öntözés.
A kialakult helyzetben a legszomorúbb az, hogy a globálisan keletkező szennyvizeknek még mindig csak a 10 százalékát kezelik valamilyen módon, a többi kezeletlenül kerül tárolókba, vagy épp mezőgazdasági területekre. A tisztítatlan szennyvíz azonban komoly fenyegetést jelent a talajra, és az élővilágra is. Sőt, a szennyvizekben megtalálható vegyszerek, nehézfémek, káros baktériumok a növényekbe beépülve az emberi szervezetbe is bekerülhetnek és károsíthatják azt.
A jelenség megállításához a gazdálkodók fejében kellene rendet tenni. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy a kezelt szennyvizekből kivonják a hasznos tápanyagokat, ezért több műtrágyát kell használniuk, mint amikor a kezeletlen szennyvízzel öntözik területüket.
Igen ám, de a kezelés során a veszélyes baktériumok, nitrátok, foszfátok, fenolok, olajok, nehézfémek és gyógyszermaradványok is kivonásra kerülnek, amelyek komoly károkat tudnak okozni – ahogy azt már fentebb is leírtuk.
Legutóbb Mexikó gazdálkodói döbbenhettek rá, mekkora károkat okozhat a kezeletlen szennyvíz. Az USA-ba ugyanis olyan, kezeletlen szennyvízzel öntözött területről származó sárgadinnyét szállítottak, ami szalmonella baktériummal volt fertőzött. Látható, hogy ilyen gyakorlattal bármikor kitörhet akár egy komolyabb járvány is, mivel nem csak Mexikó, de Kína, India és Irán is előszeretettel öntözi földjeit kezeletlen szennyvízzel.
