Több, mint 40 milliárd forint jut külterületi utak fejlesztésére, 3 milliárdból újult meg a Keleti-főcsatornára Hajdú-Bihar megyében. Külterületi, mezőgazdasági utak fejlesztésére a vidékfejlesztési program keretéből 40 milliárd forintnál is több fordítható – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy hajdúnánási külterületi út átadásán. Kis Miklós Zsolt szerint az összegből csaknem 900 településen dűlőutak felújítása, új mezőgazdasági utak építése valósul meg. A beruházások könnyebbé teszik a hátrányos helyzetű, külterületen élők életét és az ott működő vállalkozások munkáját is.
Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere közölte: a 110 millió forint pályázati forrásból a Hajdúnánás határától mintegy 2 kilométerre lévő Katona-telep mezőgazdasági útját 1600 méter hosszan építették ki, továbbá 2 útkarbantartó gépet is vásároltak. A város 24 ezer hektáros külterületén több 100 dűlőút van. Ezek közül elsőként azért a Katona-telepen végezték el a beruházást, mert ott
az út egyszerre 10 mezőgazdasági vállalkozás munkáját is könnyebbé teszi.
Ki kell használni az 5 millió hektár termőföldet
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke elmondta: Magyarország csaknem 5 millió hektár szántóföldje jelentős nemzeti erőforrás, amelynek minél jobb kihasználása közös érdek. Kiemelt célnak nevezte a határ korszerű infrastruktúrájának megteremtését, amelybe a modern vízgazdálkodás, a vízhasznosítási rendszerek és a vízkormányzás kialakítása mellett a dűlőutak kiépítésének is fontos szerepet kell kapnia.
Ehhez a témához kapcsolódott aznap egy másik sajtótájékoztatón az a hír, hogy a tiszántúli termőföldek öntözését is biztosítja a Keleti főcsatorna műtárgyainak megújítása. Eszerint
több, mint 3 milliárd forint európai uniós támogatásból újultak meg a Keleti-főcsatorna műtárgyai az elmúlt 3 év alatt,
ami lehetővé teszi 200 ezer hektár föld öntözését, a vízpótlás megoldását – hangzott el Bakonszegen a beruházás ünnepélyes átadásán.
Közel 100 kilométer csatornaszakasz
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója elmondta, a mintegy 60 éve átadott Keleti-főcsatorna csaknem 100 kilométeres szakasza érinti Tiszavasvárit, Hajdúnánást, Hajdúböszörményt, Balmazújvárost, Hajdúszoboszlót és Bakonszeget is. A Tiszántúl pedig az ország egyik legaszályosabb része, ezért nagyon fontos a helyes vízgazdálkodási rendszer kiépítése, valamint karbantartása. A főigazgató emlékeztetett rá, hogy a 2010-es árvizek után árvízvédelmi koncepciók születtek, a természeti katasztrófa kivédése érdekében. 2014-től pedig tudatos öntözésfejlesztés indult meg az aszálykárok enyhítésére, amit az európai uniós pályázati források tettek lehetővé.
A most átadott rekonstrukció keretében elvégezték a Keleti-főcsatorna torkolati szakaszának kotrását, a tiszavasvári beeresztőzsilip rekonstrukcióját, valamint a balmazújvárosi bukó felújítását. Hajdúszoboszlónál új duzzasztózsilipet, míg Bakonszegnél új vízleadó zsilipet építettek.
9 ezer hektár vált öntözhetővé
Vitányi István országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a közeli Derecskén folyó 3,5 milliárd forintos vízgazdálkodási beruházásnak köszönhetően 9000 hektár termőterület válik öntözhetővé. Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke kiemelte, hogy a vízgazdálkodás terén a legfontosabb a víz visszatartása. Ugyanis több víz hagyja el délen az országot, mint amennyi északon beérkezik. Jelenleg 2 százalék az öntözhető terület nagysága az országban, míg az EU-ban ez 8, és ezen az arányon mindenképpen javítani kell – mondta.
