Az amerikai lepkekabóca 2004-ben, az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg először Magyarországon. Azóta egyre csak terjednek, ennek következtében a kártételük mértéke is növekszik. Anyagunkból kiderül, miért, mikor és melyik fejlődési stádiumban veszélyesek a magyar növénykultúrákra. Az amerikai szőlőkabóca azért veszélyes, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma terjesztője.
A két kabócafajról Dr. Aponyi Lajos növényorvos írt a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara oldalán, ezt az anyagot szemléztük. Az amerikai szőlőkabóca felbukkanása azért volt veszélyes, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée) terjesztője. A kabóca első előfordulását követően 2013-ban észlelték az ország nyugati szőlőültetvényeiben, a Szlovéniával határos körzetekben a kórokozót. A kártevő Észak- Amerikában őshonos, Magyarországon egy nemzedékes faj. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek levélfonákán szívogat. Tojás alakban telel át a kéregrepedésekben. A lárvák kelése elhúzódó, május közepétől akár július első dekádjáig is eltarthat. Fejlődése során 5 lárvastádiumon esik át. Védekezés szempontjából a leghatékonyabb az L3-as stádium, ekkorra kell időzíteni a kártevő elleni kezeléseket. Időjárás függvényében az imágók megjelenése júliustól várható és akár az első őszi fagyokig is eltarthat. Fertőzött szőlőben már a fiatal, L1- L2 fejlettségű lárvák is felveszik a kórokozót szervezetükbe. Ám fertőzőképességük csak 4-5 hét múlva alakul ki, amit egész életük során megtartanak.
2019-ben az amerikai szőlőkabóca a korai tavasz ellenére viszonylag későn jelent meg, a fertőzésben fontos L3-as lárvák június közepére fejlődtek ki. A szőlőben kihelyezett sárga ragacsos fogólapok ekkor már tömegesen fogták a fertőzőképes példányokat. A hosszan tartó és átlagosnál melegebb nyár kedvezett a kártevő felszaporodásának, így feltehetőleg emiatt a nyár második felében a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma tüneteit a Dunától keletre eső szőlőkben (Hajós-Bajai borvidék) is észlelték. Vagyis a következő években a kórokozó további lassú terjedése várható.
Amerikai lepkekabóca
Ez a kártevő is amerikai eredetű inváziós faj, az Egyesült Államok keleti felén általánosan elterjedt, ahol többnyire citruskabócaként emlegetik. Európába 1979-ben hozták be, azóta általánosan elterjedt. Magyarországon először platánon találták meg, 2004-ben. A lepkekabóca igen széles tápnövénykörrel rendelkezik. Kezdeti, főként közterületi díszfákra korlátozódó kártétele mára általánossá vált, jelenleg már szőlő ültetvényekben is gyakori kártevővé vált.
Szívogatásakor jelentős mennyiségű mézharmatot választ ki, ami remek tápnövény a korompenész számára. A meleg nyarak kedveznek a kártevő felszaporodásának, ez történt 2019-ben is. A lepkekabóca kártétele emelkedő mértéket mutatott egész nyáron. A lepkekabóca aztán még késő ősszel is jelentős károkat okozott a kertekben és az ültetvényekben. Hazánkban eddig nagyjából 100 növényfajon figyelték meg, de tápnövényköre várhatóan bővülni fog. A Mediterráneumban jelentős károkat idéz elő például kukoricában is – írta Dr. Aponyi Lajos.
