Keresi az útját a magyar alma- és a meggypiac

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az elmúlt napokban a szabolcsi alma és a meggytermesztés helyzetéről tartott szakmai rendezvényeket. Mint más ágazatokban, itt is az összefogás hiánya okoz gondokat. A meggyünk viszont jó hírnek örvend a világban, a gond az, hogy nem mindig találunk rá megfelelő felvásárló piacot. A meggypiac tartogat még jó lehetőségeket.

A gégényi rendezvény célja az almatermelők piaci, gazdasági és marketingismereteinek bővítése, valamint a szabolcsi almában rejlő piaci és marketinglehetőségek megismertetése volt. Szakály Zoltán egyetemi tanár elmondta, hogy a termelők és a kereskedők a fogyasztók „hatalmával” állnak szemben. Szerinte fel kell ismerni, hogy nem a termelő irányítja a marketinget, és meg kell találni azokat az értékeket, amelyek alapján a fogyasztó választ. Ilyen új érték az egészséges életmód, a tudatosság és a fenntartható fogyasztás is – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A meggypiac tartogat még felvásárlási lehetőségeket, amiket meg kell találni
A meggypiac tartogat még felvásárlási lehetőségeket, amiket meg kell találni

A meggy az egyetlen magyar gyümölcs, amivel piacmeghatározó szerepünk van Európában. Magyarország a legnagyobb meggybefőtteladó, átlagosan 43 ezer tonnát értékesítünk, zömmel Németországba – mondta a meggyről szóló újfehértói tanácskozáson Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke. Hozzátette, hogy a tavalyi év kivételesen jó volt, ugyanis a lengyel fagykár miatt kedvező áron vásárolták meg a hazai meggyet.

Nőtt a megtermelt meggy mennyisége az európai vetélytársaknál

Szórádi Sándor, a Szatmári Konzervgyár igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi harminc évben Lengyelországban 35-ről 170-180 ezer tonnára nőtt a meggy mennyisége, Szerbiában megháromszorozódott és elérte a 90 ezer tonnát, Ukrajnában és Oroszországban pedig 200-200 ezer tonna meggy terem. Megjegyezte, ez a sok gyümölcs mind piacot talált magának, mi pedig megmaradtunk a német piacnál és a konzervkészítésnél. Szerinte megoldást az hozhatna, ha a mindenkori kormányzat gazdaságpolitikai kérdésnek tekintené a meggyágazat helyzetét, és komoly összegekkel támogatná a piacfelmérést, az új termékek fejlesztését és a marketinget. A fölépítendő intézményrendszerben azonban szerinte csak az lehessen tag, aki három év átlagában képes legalább 10 tonna meggyet termeszteni egy hektáron, máskülönben ne minősülhessen profi termesztőnek. A minőséget, a hatékonyságot, a jövedelmezőséget kell javítani ahhoz, hogy nőjön a hazai meggytermesztés.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Kész a meggypiacot megmentő stratégia A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az ágazati szereplők bevonásával kidolgozta a meggypiaci feszültségek kezeléséhez szükséges intézkedéseket: a tárc...
Gondban az alma is? Van megoldás! Egész Európában jó termés várható, ami a korábbi termelői árakat jelentősen csökkentheti. Ez igaz mind az ipari, mind az étkezési alma piacára. Ez vis...
Éljen az étkezési alma és a baromfik Támogatás a zöldség-gyümölcs termelőknek; folytatódik a Földet a gazdáknak program; demonstráltak a mezőgazdaságért Budapesten; több étkezési, keveseb...
A jó gazda elébe megy a piacnak Hetek óta arról hallani, hogy az átlagosnál bővebb almatermés várható idén hazánkban. A piacot ez is befolyásolja, de még inkább az orosz embargó miat...
Alma terméktanács – Nem történt semmilyen in... Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) szerint a számtalan javaslat és minisztériumi elképzel...
Ami nem öl meg… Bonyolódik az almapiac; csak a takarmányáraknak köszönhetik az idei évet a haltermelők; konferencia lesz, ahol a termelők értékesítési lehetőségei is ...