A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az elmúlt napokban a szabolcsi alma és a meggytermesztés helyzetéről tartott szakmai rendezvényeket. Mint más ágazatokban, itt is az összefogás hiánya okoz gondokat. A meggyünk viszont jó hírnek örvend a világban, a gond az, hogy nem mindig találunk rá megfelelő felvásárló piacot. A meggypiac tartogat még jó lehetőségeket.
A gégényi rendezvény célja az almatermelők piaci, gazdasági és marketingismereteinek bővítése, valamint a szabolcsi almában rejlő piaci és marketinglehetőségek megismertetése volt. Szakály Zoltán egyetemi tanár elmondta, hogy a termelők és a kereskedők a fogyasztók „hatalmával” állnak szemben. Szerinte fel kell ismerni, hogy nem a termelő irányítja a marketinget, és meg kell találni azokat az értékeket, amelyek alapján a fogyasztó választ. Ilyen új érték az egészséges életmód, a tudatosság és a fenntartható fogyasztás is – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A meggy az egyetlen magyar gyümölcs, amivel piacmeghatározó szerepünk van Európában. Magyarország a legnagyobb meggybefőtteladó, átlagosan 43 ezer tonnát értékesítünk, zömmel Németországba – mondta a meggyről szóló újfehértói tanácskozáson Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke. Hozzátette, hogy a tavalyi év kivételesen jó volt, ugyanis a lengyel fagykár miatt kedvező áron vásárolták meg a hazai meggyet.
Nőtt a megtermelt meggy mennyisége az európai vetélytársaknál
Szórádi Sándor, a Szatmári Konzervgyár igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi harminc évben Lengyelországban 35-ről 170-180 ezer tonnára nőtt a meggy mennyisége, Szerbiában megháromszorozódott és elérte a 90 ezer tonnát, Ukrajnában és Oroszországban pedig 200-200 ezer tonna meggy terem. Megjegyezte, ez a sok gyümölcs mind piacot talált magának, mi pedig megmaradtunk a német piacnál és a konzervkészítésnél. Szerinte megoldást az hozhatna, ha a mindenkori kormányzat gazdaságpolitikai kérdésnek tekintené a meggyágazat helyzetét, és komoly összegekkel támogatná a piacfelmérést, az új termékek fejlesztését és a marketinget. A fölépítendő intézményrendszerben azonban szerinte csak az lehessen tag, aki három év átlagában képes legalább 10 tonna meggyet termeszteni egy hektáron, máskülönben ne minősülhessen profi termesztőnek. A minőséget, a hatékonyságot, a jövedelmezőséget kell javítani ahhoz, hogy nőjön a hazai meggytermesztés.