A Magro.hu által szervezett Agrár Akadémia Webkonferencia résztvevői sok érdekes kérdést vetettek fel az EKÁER módosításokkal kapcsolatban és ezeket most közzé is tesszük. Aki válaszol, Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner Tax Adótanácsadó Kft. ügyvezető szakértője. Olvassa el, Önnek is hasznosak lehetnek a gyakorlati példák!
Mentességet élvez-e, ha az egyik telephelyről a vetőmagtisztító üzembe megy az áru (tehát a feldolgozás helyére szállítunk), és nem történik értékesítés.
Akkor nem történik értékesítés, ha a vetőmagtisztító üzem is saját tulajdon és így saját árumozgatás történik. Vagy, ha a vetőmagtisztító üzem, szolgáltatást nyújt, akkor megint csak saját árumozgatásról van szó. Ilyen esetekben nem kell EKÁER-számot igényelni. Viszont, ha azzal a céllal szállítom oda az árut, hogy később onnan értékesítsem, vagy pedig akár a vetőmagtisztító üzemnek később értékesítsem, akkor már kell EKÁER-számot kérni.
Mentességet élvez-e, ha egyik raktárunkból a másikba szállítunk?
Igen, mentességet élvez. Ezzel kapcsolatban mindenképpen javaslom a fuvarlevélen feltüntetni, hogy nem termékértékesítésről, hanem belföldi saját árumozgatásról van szó. Ha egy ilyen fuvarlevél kapcsolódik a termékhez illetve a fuvarhoz, akkor az rögtön a helyszíni ellenőrzés során magyarázattal szolgál arra, miért nincs EKÁER-szám. Viszont ezt a magyarázatot az adóhatóságnak, illetve a helyszíni ellenőröknek nem feltétlenül kell elfogadniuk. Ezt mérlegelni fogják, a helyzet körülményeit veszik figyelembe, és ettől függően fogják eldönteni, hogy hatósági zárat raknak-e az autóra vagy sem. Jellemzően a megérkezés helye szerint fogják az ellenőrzést részletekben dokumentálni, hogy az EKÁER-szám hiánya jogos-e vagy sem.
Cégünk állattenyésztéssel foglalkozik. Az almozáshoz szükséges szalmát nem tudjuk biztosítani kizárólag saját területről, ezért más gazdálkodó területéről saját eszközökkel, vagy bérmunka keretében bebálázzuk a szalmát és azt saját telephelyre szállítjuk. Az idegen területeken készült bálák kifizetése úgy történik, hogy a gazdától magát a szalma területet vásároljuk meg. A számlán az szerepel, hogy búzatarló, tehát nem konkrétan a bálát vásároljuk meg. A leírt tevékenység során a területről elszállított szalmabálákra szükséges-e EKÁER számot kérni.
Ha saját árumozgatás történik a bérelt (vagy saját) földről a saját állatgazdálkodási telephelyre, nem kell EKÁER-számot kérni. Azonban ha nem ez valósul meg, akkor fent áll annak a lehetősége, hogy az adóhatóság ezt értékesítéssé átminősíti, ezért óvatosságból kérjen EKÁER-számot.
Ipari szilva/cefreszilva hordóban kockázatos termék-e vagy nem?
Ebben az esetben azt javaslom, hogy nézze meg a rendeletet (51/2014. NGM rendelet, megtalálható a www.ekaer.nav.gov.hu oldalon), a kockázati termékekkel kapcsolatban. A zöldség-gyümölcsöket kell alaposan átnézni. Az én meglátásom szerint a friss szilva kockázatos termék, illetve a gyümölcs és diófélék nyersen vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva , cukor vagy más édesítőszer hozzáadásával is.
Nem áfás őstermelő vagyok. Cefre szilva szállításakor 3,5 tonna alatt, illetve felett kell-e EKAER- számot kérnem értékesítés, illetve szállítás előtt?
A belföldi termékértékesítésnél csak az első adóköteles értékesítést kell jelenteni, tehát ilyen szempontból, ha az nem áfás, akkor nem kell bejelenteni. Ha az értékhatárt eléri és áfássá válik, akkor be kell jelenteni. Járműtípusától függetlenül, mert kockázatos termék.
EU-ba adunk el EXW (vevő küldi a kamiont) be kell e jelentenem?
Ha az értékhatároknak megfelel (túllépi az értékhatárokat), akkor igen, be kell. Méghozzá Önnek, nem pedig az EU-s vevőjének, attól függetlenül, hogy EXW paritás van. Az EKÁER szám igénylés mellett továbbra a termék közösségbe való fuvarozását és vevőhöz való megérkezését külön is dokumentálni kell. Az adómentességet ugyanis annak kell bizonyítania, aki azzal élni kíván.
Tekintve, hogy talán ez az ügylettípus hordozza a legnagyobb ÁFA és EKÁER kockázatot, szeretnék pár további cikket is a figyelmükbe ajánlani, melyet a LeitnerLeitner hivatalos blog oldalán olvashatnak:
Veszélyes világban élünk! Az EKÁER szám nem elég a jóhiszeműség bizonyításához
Hogyan támasztható alá hitelt érdemlően az áfamentesség?
Kérdések esetén, valamint adóhatósági ügyekben pedig készséggel állok rendelkezésükre!
Szőlő szállítás esetén lehet-e kérni a maximum 20km-es útszakasz mentesítést? Ha igen, akkor ez hogyan lehetséges? Ugyanis nagy része a termésnek a település határából (külterület) a másik széléig kb. 5-10km-es körzetben történik, de jogi személyként. Mindez akár teherautóval, akár mezőgazdasági vontatóval.
Nem lehet alkalmazni. Az EKÁER rendelet úgy fogalmaz, hogy csak az ún. egyszerűsített bejelentésre jogosultak, azaz a nagy gyártó cégek élhetnek ezzel a kedvezménnyel.
Csöves kukoricát takarítanak be és a teherautó elszállítja a vetőmagüzembe feldolgozásra. Kell-e EKAER? Ha igen milyen VTSZ, mert a csöves kukoricának nincs külön. Illetve a súly is érdekes, mert csövesen megy be és szemesnek lesz feldolgozva.
A kukorica kockázatos termék az EKÁER rendszerében, tehát az alacsonyabb értékhatárok vonatkoznak rá, nem számít, milyen autóval történik a fuvarozás. EKÁER-számot feladóként kell kérni az első belföldi értékesítés során. A teherautón fizikailag fuvarozott tényleges súlyt, tehát a csöves súlyt kell figyelembe venni, nem a szemeset. A VTSZ számmal kapcsolatban, azt javaslom, hogy ellenőrizzék.
Ha az unióba nagybani piacra viszek gyümölcsöt és nem tudom a vevő nevét, mert piacon árulom, mi a teendő ?
Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyoznom, hogy az EKÁER rendszerében különbséget kell tenni aszerint, hogy belföldön marad-e az áru, vagy az EU-ba visszük. Az EU-ba történő kiszállítás ugyanis nem csak az értékesítés, és nem csak az első értékesítés, hanem egyéb célú kivitel jogcímén is EKÁER köteles. Tehát ebben az esetben mindenképpen kell EKÁER-számot kérni, természetesen, ha az értékhatárok közül legalább az egyiket meghaladja. A bejelentés valószínű.
Tönkölybúza kockázatos termék e vagy sem?
A kockázatos termékek körét pontosan listázza az 51/2014. NGM rendelet, amely megtalálható a www.ekaer.nav.gov.hu oldalon. A búzaliszt vagy kétszeres liszt, illetve más gabonalisztek is szerepelnek a listában.
Kockázatos termék : a hajdina, ebben az esetben a hajdina vetőmag is?
A kockázatos termékek körét pontosan listázza az 51/2014. NGM rendelet, amely megtalálható a www.ekaer.nav.gov.hu oldalon. A hajdina, mint kockázatos élelmiszer szerepel a listában (1. számú melléklet), annak vetőmagja azonban szó szerint nem szerepel az egyéb kockázatos termékek listájában (2. számú melléklet). Itt az első 7 kategóriát javaslom ellenőrizni, hogy találnak-e olyan gyűjtő kategóriát, amelybe mégis beletartozik. Azt lenne még érdemes tisztázni, hogy egyébként a hajdina vetőmagja ugyanazon VTSZ szám alá besorolható-e, mint maga a hajdina.
Ha nagybani piacra viszek 500kg feletti gyümölcsöt és nem tudom a vevő nevét?
Az adóhatóság álláspontja szerint, amennyiben az eladó nagybani piacon értékesít és az első belföldi áfa köteles nem végfelhasználó részére történő értékesítésnek minősül, vagy az EU más tagállamába történő értékesítés és a súly- vagy értékhatárok is adottak, úgy az bejelentési kötelezettség alá esik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az eladó a telephelyéről értékesít előzetes megállapodás nélkül.
