Kényszerhelyzetből előzheti meg Afrika élelmiszertermelése az Európai Unióét

A ukrán-orosz háború komoly következményeket okozott Afrikában is, az élelmiszer-importőr országok több területen is nehéz helyzetbe kerültek. A kontinens azonban hatalmas kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazdaságban, ez pedig tőkét vonz. Az áremelkedés és a gabonahiány a piacon erős lendületet adott a cselekvésnek Afrika élelmiszer-önellátásának kiépítése felé. Számos ország kormánya már tett lépéseket ebbe az irányba. Minden jel arra mutat, hogy a nagytőke kedvez nekik, amely az Európai Unió Green Deal törekvéseivel szemben úgy döntött, hogy náluk keresi az olcsóbb élelmiszert.

Afrika évek óta az importált élelmiszerektől való függőségbe süllyed, ezért különösen fájdalmasan érintette az energia- és üzemanyagválság, valamint az ukrán-orosz háború. Az afrikai országok szakemberei nem maradtak tétlenek a szorult helyzetben, és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy népüket élelemmel lássák el, és elkerüljék a további komoly gazdasági és társadalmi következményeket. A lengyel Farmer.pl anyagát a Magyar mezőgazdaság szemlézte.

Az orosz-ukrán háború hatása, az áremelkedés és a gabonahiány lendületet adott a cselekvésnek Afrika élelmiszer-önellátásának kiépítése felé
Az orosz-ukrán háború hatása, az áremelkedés és a gabonahiány lendületet adott a cselekvésnek Afrika élelmiszer-önellátásának kiépítése felé

Ki akarják használni az afrikai lehetőségeket, több megoldást is alkalmaznak már

“Egy teljes ökoszisztémánk van arra, hogy tápláljuk Afrikát és tápláljuk a világot” – mondta Josefa Sacko, az Afrikai Unió mezőgazdasági biztosa. A politikus kifejtette, hogy jelenleg Afrika mezőgazdasági területének 60 százaléka kihasználatlan. Most viszont az Ukrajnából érkező gabonaszállítások hiánya lehetőséget ad a saját termelés fejlesztésére. A hiány és a magas élelmiszerárak olyan bombák, amelyek hamarosan felrobbannak. Ezért a kormányok mindent megtesznek, hogy semlegesítsék őket. Sacko szerint az Afrikai Unió arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki a mezőgazdasági földterületekben rejlő lehetőségeket.

A biztos Etiópia példájára mutatott rá, amelynek kormánya megmutatta, hogyan kell kinéznie a válságkezelésnek. Ez a kelet-afrikai ország 2021-ben még jelentős gabona- és gabonatermék-importőr volt, idén pedig már exportőr lesz. Az ország közvetlenül az Ukrajna elleni orosz támadás után kezdte el tömegesen fejleszteni saját gabonatermesztését, kormányzati támogatással és befektetők segítségével.

Egy másik példa Kamerun, amelynek kormánya állami földeket oszt nagy agrárvállalkozásoknak. Így akarják függetleníteni az országot a nyugati élelmiszerimporttól. A hatóságok most 95 000 hektár földet terveznek átadni a Tawfiq Agro Industry vállalatnak, hogy megműveljék és agrár-ipari létesítményeket építsenek. A szakember szerint ennek a döntésnek csak kedvező hatásai lesznek: új munkahelyek és alacsonyabb élelmiszerárak az országban. A Tawfiq Agro Industry azt ígéri, hogy a beruházás 10 éven belül 7500 közvetlen és 15 000 közvetett munkahelyet teremt. A vállalat értékét 150 millió dollárra becsülik – írták.

Emelkedő vámok és behozatali tilalom

Az ukrajnai háború arra kényszerítette Afrikát, hogy felülvizsgálja beszerzési és élelmiszer termelési stratégiáit. A kontinens évente 45 milliárd dollárt költ élelmiszerimportra.

A mezőgazdaság bővülése Afrikában azt jelenti, hogy csökken az Európából érkező élelmiszerek iránti kereslet. A helyi baromfitenyésztők védelme érdekében például néhány afrikai ország már megemelte a vámokat vagy behozatali tilalmat vezetett be a baromfihúsra.

Sacko azt is megjegyezte, hogy a Green Deal és a “Farmtól az asztalig” stratégia veszélyt jelent a harmadik országokra, és akadálya lehet a további kereskedelemnek. Szerinte az Európai Unió úgy hajtja végre stratégiáit, hogy nem nézi más országok érdekeit, és még a termelési költségeket sem veszi figyelembe. Ennek eredményeként az Európából származó import túl drágának bizonyulhat Afrika számára. Az afrikai országok pedig a szigorú szabványok és előírások miatt nem férnek hozzá az uniós piachoz. Ebben a helyzetben nehéz egyenlő jogokról és tisztességes versenyről beszélni.

Az uniós mezőgazdasági termelők és fogyasztók számára azonban az éremnek van egy másik oldala is. Az EU politikája a termelés csökkenéséhez és az Európában előállított élelmiszerek magas áraihoz fog vezetni, így talán hamarosan Etiópiából fogunk gabonát és Ghánából csirkét importálni – vázolta fel a jövő egyik lehetséges forgatókönyvét a cikk.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Lopott sertéshús Máriakálnokon A Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság beosztottjai szerdán hajnalban Máriakálnok belterületén ellenőriztek egy tehergépkocsit. A megállított tehergépko...
Erősödött hazánk mezőgazdasági külkereskedelme... Nem lehetett panasz a hazai mezőgazdasági külkereskedelemre a tavalyi évben. A kukoricának köszönhetően jelentősen növekedett a gabonafélék árucsoport...
Önkéntes jelölés segít eligazodni a GMO-mentes ter... Szeptember 20-án lépett életbe egy új rendelet, amely szabályozza a GMO-mentes termékek, élelmiszerek és takarmányok forgalmazását. Mivel az unióban n...
Egérürülék a húsboltban, lecsapott a kommandó... Ismét lecsapott a törvény keze, ezúttal Győr-Moson-Sopron megyében razziázott a Nébih. Egy húsboltban és a hozzá tartozó előállító üzemében számtalan ...
Disznó- és csirkehús helyett sáskát fogunk enni... Komoly problémákat okozhat a jövőben a növekvő társadalom hússzükségletének biztosítása. Szakértők szerint a jelenleg tömegesen tenyésztett és fogyasz...
Mire figyeljen sonka vásárlásakor Ugyan már nagypéntek van és a boltok ma zárva tartanak, de holnap még mindenki megveheti az ünnepi asztalra való finomságokat. Sonkát és tojást azonba...