Kénes kérdés

A kén kulcsfontosságú élettani szerepe sokunk számára talán nem újdonság: kéntartalmú aminosavak építőeleme; peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. Azonban a fehérjebontó enzimek aktiválása, a koenzim-A és a glutaminok felépítésével kapcsolatos fontossága már minden bizonnyal kevéssé ismeretes. De a kén többek között hatással van még a biotin szintézisén keresztül a növekedésre, a protoplazma felépítésén keresztül pedig a növények fagytűrő képességére is. De hogyan is viselkedik a kén a talajban és milyen további szerepet tölt be a növényi fejlődésben?

Kén a talajban

A kén a talajban szerves és szervetlen formában is előfordul. A magas humusztartalmú talajok – a szerves kénformákból adódóan – jelentős kéntartalékkal rendelkezhetnek, míg a lazább szerkezetű, humuszban szegény vagy a homokos talajok kénben szegényebbek. Utóbbiakban olyan szervetlen kénformák dominálnak, amelyek kimosódásának veszélye jelentős lehet.

A ként a növények szulfátion formájában képesek felvenni. A szerves anyagokban található kén a talajban mineralizálódik, előbb kénhidrogén, majd elemi kén képződik, ez pedig a növények számára is hasznosítható szulfáttá, szulfátsókká oxidálódik. Tömörödött, levegőtlen talajon a szulfátból azonban a növényekre nézve mérgező kénhidrogén képződhet, illetve fémekkel oldhatatlan (nem felvehető) szulfidok alakulhatnak ki.

A talajban a szulfát a nitráthoz hasonló módon viselkedik, tehát könnyen elszivároghat a talajból.

A talajok kéntartalma a növényi táplálkozás eredményeként, vagy a nem megfelelő körülmények (pH, ion antagonizmus, kötöttség) okán csökkenhet, pótlása indokolt.

Kén a növényben

A szakirodalmak sok esetben a ként a hatodik legfontosabb tápelemként, a három fő makroelem, valamint a kalcium és a magnézium mellett említik. Ez a mikroelem a növényi szövetekben felhalmozott tömege alapján akár a makroelemek közé is sorolható volna, hiszen a növényben található mennyisége közel azonos a foszforéval.

Legnagyobb koncentrációban a levelekben, ezt követően a magban és a termésben található. Fontos szerepet játszik az enzimatikus reakciókban, a fehérje képzésben és egyes vitaminok (pl. B1) kialakulásában, továbbá a redox rendszerekben is esszenciális. Fontos eleme a zsírsavak szintézisének, és alkotó része több fontos gazdasági növény illóanyagának is.

A ként leginkább szulfát formában tartalékolja a növény, amit a szervezet utánpótlás hiánya esetén könnyen képes a fiatalabb levelekből mobilizálni. Idősebb növényi részekből nem, vagy csak nagyon nehezen tud a kén a hajtásokba átépülni.

A nitrogén mellett a kén is fontos építőeleme a fehérjéknek. A kénhiány súlyosan csökkenti a nitrogénfelhasználás hatékonyságát korlázotva ezzel a fehérjeszintézist. A fehérjék ellőállításához a nitrogén és a kén egyaránt fontos, felvételük nagyjából hasonlóképpen, egyidőben történik.

A kénhiányban szenvedő növény – mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérjeszintézise – fejletlenebb képet mutat. A korlátozott növekedés a gyökérzethez képest a lombozaton erősebben jelentkezik. A hiánytünetek – mivel nem, illetve nagyon nehezen mobilizálható a növényben felhalmozódó kén – a fiatalabb leveleken jelentkeznek először. A kezdeti tünetek könnyen összetéveszthetők a nitrogénhiányéval, de abban lényegesen eltérnek attól, hogy elsőként a hajtásokon jelennek meg (a nitrogénhiány kezdeti tünetei mindig az alsó leveleken mutatkoznak). Súlyos hiány esetében a termés minősége és mennyisége is csökken, ami így áttételesen már nagymértékű jövedelem kiesést okozhat a gazdálkodóknak.

Timac AGRO tápelemhiány kísérlet 2017

A hazai talajok kéntartalma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent. Ez a légköri kénvegyületek (kén-dioxid) koncentrációjának csökkenése és a terméseredmények jelentős növekedése mellett az egyoldalú (kénmentes, illetve kénszegény) NPK-műtrágyázással magyarázható.

Ennek elkerülése érdekében ajánlott már vetés előtt/alatt is, és a fejtrágyázás során nagyobb mennyiségű ként kijuttatni, hogy a növekedési szakaszban biztosan elegendő mennyiségben álljon a növények rendelkezésére ez a fontos tápelem is.

A Timac AGRO minden alap-, starter-, és fejtrágyája, illetve mikrogranulátuma is nagy mennyiségben tartalmaz ként. A termékekben a tápanyagtartalom mellett természetesen biostimulátor komplexek segítik a hatóanyagok felszívódását, valamint pozitívan befolyásolják a növények fiziológiai állapotát.

További részletekért keresse Timac AGRO szaktanácsadóját, látogasson honlapunkra vagy kövessen minket folyamatosan frissülő Facebook oldalunkon.

Az Ön eredménye a mi valódi sikerünk!

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Talajképződés, tápanyagtőke A talajképződés évezredei alatt jelentős tápanyagtőke halmozódott fel talajainkban, amiről a szakma a szaksajtóban szemérmesen nagyon keveset beszél. ...
Nitrátérzékenység – Valóban akkora probléma?... Akit érint annak biztosan. Kötelmek, adminisztráció, ellenőrzések. Ezek mind olyan hívószavak, amelyek kevés pozitív érzelmet váltanak ki a gazdatársa...
A Liebig elv torzulása a talajban „Liebig igen szemléletesen a fejlődés szintjét egy olyan hordóhoz hasonlította, amelynek dongái különböző magasságúak. E szellemes paradigma igen szem...
Ősi módszerrel javíthatjuk fel a talajt a jövőben... Hogyan lehet egy kifosztott, kizsigerelt, gyenge talajból kiváló mezőgazdasági terület? Sehogy – gondolják sokan, mások pedig a töménytelen mennyiségű...
Miért kell a kén a repcének és az őszi búzának?... Decemberben már időszerű a tavaszi tápanyag-utánpótlás megtervezése, ennek fontos része a kén kijuttatása. Cikkünk az őszi káposztarepce és az őszi bú...
A Timac Agro bemutatta a Tápanyag-gazdálkodási Tud... A Timac Agro 2017-ben hagyományteremtő szándékkal indította útjára Tápanyag-gazdálkodási Tudásközpont Hálózatot, melynek elsődleges célja a tápanyag-u...