Decemberben már időszerű a tavaszi tápanyag-utánpótlás megtervezése, ennek fontos része a kén kijuttatása. Cikkünk az őszi káposztarepce és az őszi búza kén utánpótlásának fontosságát mutatja be.
A kén egy másodlagos biogén elem. Ez azt jelenti, hogy az élő szervezetekben mintegy 0,005-1 százalék közötti mennyiségben fordul elő. Az aminosavak, ezáltal a fehérjék alkotórésze, valamint peptidek és lipidek építőeleme. Szerepet játszik bizonyos enzimek működésében, valamint javítja a növények fagytűrő képességét.
A kén esszenciális, azaz más elemekkel nem helyettesíthető
A nitrogén, a foszfor és a kálium után a növényi szervezet negyedik legfontosabb alkotóeleme. Fokozza az egyes trágyaanyagok hatékonyságát, növeli a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenállását. Javítja azok biotikus és abiotikus stressz-ellenállóképességét, így csökkenti a növényvédelem költségeit és növeli a termésbiztonságot. Jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is. Fungicid hatásánál fogva eredményesen alkalmazzák termesztett növényeink gombakártevőkkel szembeni védelmére. Szűkíti a növényi szövetek N:S arányát, ezzel csökkenti azok nitrát- és amidtartalmát.
Változnak a műtrágyák: egyre fontosabb a kénvisszapótlás
A kén visszapótlására az eddigi mezőgazdasági gyakorlat viszonylag kevés figyelmet fordított. A téma viszont időszerű, mivel a felhasznált műtrágyák köre az utóbbi évtizedben lényegesen átalakult. Előtérbe kerültek a kísérősó-mentes, elsősorban szulfátmentes műtrágyák. Ezekkel már nem megoldott a növények számára felvehető kén visszapótlása. A szántóföldi kultúrák esetében kiemelkedő az őszi káposztarepce kénigénye.
Az őszi káposztarepce 3-4 tonna/ha terméséhez 6080 kg/ha kénre van szükség. A növény ugyan képes a légköri SO2 hasznosítására, de ez nem elegendő a fent említett kénigény pótlására. Ezért tavasszal 4060 kg/ha kén-hatóanyag kiegészítésről kell gondoskodni. Az első fejtrágyázáshoz tehát célszerű kéntartalmú nitrogéntrágyát használni.
Ha nincs, nem veszi fel a repce a nitrogént
Hiányában a repce nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. Csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés is. Ezek a kénhiány első tünetei. Súlyosabb esetekben pedig a növényen hiánytünetek jelentkeznek. A tápanyag hiánya a fiatal leveleken mutatkozik meg, az erek közötti sárguló, klorotikus foltokkal. A növényen belül a kén nem mobilizálható tápanyag, emiatt az idősebb szövetekből nem képes a fiatalabbakba épülni.
Az őszi búza termesztésében szintén nagy jelentősége van a tápanyag utánpótlásának. Különös tekintettel a hibridekre, valamint a nagy termőképességű fajtákra. A KITE Zrt. egy szántóföldi kísérletében vizsgálta a kéntartalmú műtrágyák termésmennyiségre és -minőségre gyakorolt hatásait. A kísérlet gyengén savanyú vályogtalajon lett beállítva. A talaj jó foszfor-, illetve kálium-ellátottsága mellett. A csapadék mennyisége a tenyészidőszak alatt 468 mm volt. Az eredményeken az látszott, hogy a termésmennyiséget növelő hatása mellett, jelentős mértékben növelte a termés fehérje-, valamint sikértartalmát, illetve a Zeleny-indexet, melyek együtt alapvetően meghatározzák a búza sütőipari értékét.
Arról, hogy miben és hogyan fejlődhet a nitrogén- és tápanyag-utánpótlás terén, itt számoltunk be korábban.
A növények kénigénye
- Gabonafélék – 20-25 kg/ha
- Szemeskukorica 20.25
- Silókukorica 15-20
- Cukorrépa35-45
- Takarmányrépa 40-45
- Burgonya 20-22
- Őszi káposztarepce 60-80
- Napraforgó 20-40
- Bab 30-35
- Borsó 15-25
- Zöldségfélék 15-60
- Gyümölcsfélék 20-65
- intenzív tápoldatos zöldségtermesztés 100-120
A cikket Dr. Hídvégi Szilvia és Váradi Péter szerezte, és az Agrárágazat lapban jelent meg.
