Kemény jóslat a burgonya hazai termeszthetőségéről

A XXI. század közepén valószínűleg már nem terem majd meg a burgonya Magyarországon. Összesen egy évtized maradt arra, hogy a Föld klímájának védelme érdekében hathatós intézkedések történjenek – mondta Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora, a kormányközi klímavédelmi testület egyik alelnöke a katowicei klímacsúcs eredményeiről az InfoRádióban.

Történelminek nevezhető esemény történt a katowicei ENSZ-klímacsúcson az elmúlt héten. Az államoknak sikerült megállapodniuk a párizsi egyezménnyel kapcsolatos szabálykönyvben. Így már nemcsak a cél van meg, valamint az, hogy hová kell eljutnunk, azt is meghatározták, hogy min keresztül.

A klímaváltozásnak a burgonyatermesztés lehet az egyik áldozata Magyarországon (Fotó: Pixabay, pixel2013)
A klímaváltozásnak a burgonyatermesztés lehet az egyik áldozata Magyarországon (Fotó: Pixabay, pixel2013)

Csalódottságának adott hangot viszont a szakember amiatt, hogy a nagy világpolitikai cél, vagyis a Föld legfeljebb 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésének engedése nincsen arányban azzal, amit az országok egyenként vállaltak, ami azt jelenti, hogy a párizsi célok sem elegendőek a 2 fok tartásához.

“Ugyanakkor amiben most megállapodtak: a kibocsátások mérésében, az adatok jelentési rendjében és ellenőrzésében nagyon nagy eredmény, és előrelépés, hogy sikerült ilyen szigorral eljárni a részletekben” – mondta.

A CEU professzora hangsúlyozta: “rettenetesen sok múlik a következő pár éven. Nagyjából egy évtizedünk van arra, hogy nagyon jelentős változások történjenek, 2030-ra majdnem a felére kell csökkennie a kibocsátásnak ahhoz, hogy viszonylag élhetőbb bolygón lakjunk, akár már néhány évtized múlva is”. Szerinte akár az ő idős kori életét is megrövidítheti 5-10 évvel egy-egy keményebb hőhullám, ami várható.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy ma Magyarországon a Lyme-kór előfordulása háromszor gyakoribb, mint egy-két évtizede, és az évszázad közepére már a burgonya sem fog megteremni nálunk. Szerinte a politikusok egyre nagyobb felelősséget mutatnak, amit akár az is okozhat, hogy egy-egy ország 10-20 százalékát “elviszi” egy adott szélsőséges időjárási esemény.

“A gazdaság alapjairól van szó, nem a távoli jegesmacikról” – érzékeltette a probléma súlyát Ürge-Vorsatz Diana.

Forrás: Infostart.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...