Kellene egy magyarországi szójafeldolgozó-üzem, de nagyon

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését is segítené egy hazai feldolgozóüzem, ezért stratégiai cél annak létesítése – mondta az agrárminiszter. Nagy István a Margitta-sziget 92 Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szója fajtabemutató rendezvényén hangsúlyozta azt is, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, feldolgozásra mégis külföldre kell szállítani, mert az országban nincs szójafeldolgozó-üzem.

A miniszter azt ígérte, hogy a kormányzat saját eszközeivel fogja segíteni egy hazai üzem megépítését és munkába állítását, mert annak megvalósulásával egyebek mellett a megtermelt szója mennyisége is növekedhet. Az üzem hozzájárul a GMO-mentes magyar szója hazai felhasználásának fokozásához és az ágazat kifehérítését is szolgálja – írta az Agrárminisztérium. Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranya megyében. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel.

Országosan a szója hektáronkénti átlagos terméshozama 2,5 és 3 tonna között mozog.

Nagy István agrárminiszter szerint több szempontból is nagyon jót tenne a hazai ágazatnak egy szójafeldolgozó-üzem létesítése - Fotó: Fekete István
Nagy István agrárminiszter szerint több szempontból is nagyon jót tenne a hazai ágazatnak egy szójafeldolgozó-üzem létesítése – Fotó: Fekete István

Az Európai Unió hiánnyal küzd a fehérjetartalmú takarmánynövényekből, igényei kétharmadát csak importból tudja fedezni. A genetikailag módosított növényi fehérjeimport kiszorítását is szolgálja tehát a növényi fehérjetermelés fejlesztése. A cél, hogy az alaptörvénynek megfelelően csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek legyenek a magyar boltok polcain. Ennek pedig alapfeltétele, hogy az élelmiszer-előállítás a lehető legnagyobb mértékben génmódosítástól mentes alapanyagokra épüljön, beleértve a takarmányozást is – emlékeztetett a tárcavezető.

A hazánkban használt szója többségét külföldről kell behozni

Mivel a takarmányok jelentős hányadát kitevő szójából az ország önellátottsága 15-20 százalékos, Magyarország jelentős importra szorul. A célkitűzés ezért az ellátás biztonságának növelése, a génmódosított szója felhasználásának csökkentése, a takarmányok alternatív fehérjeforrásokkal való kiegészítése és megtermelt GMO-mentes szója belföldi értékesítésének és termőterületének bővítése. Nagy István közölte, hogy annak érdekében, hogy a mintegy 60 ezer hektáron szóját termelő 3500 gazdálkodó a jövőben élni tudjon a haszonnövény valamennyi értékesítési lehetőségével, kezdeményezték az Európai Bizottságnál a magyar szója kedvező üvegházhatású gázkibocsátási értékeinek elfogadását. A Magyarországon megtermelt szója nem rendelkezik még fenntarthatósági tanúsítvánnyal, ezért a biodízel üzemek egyelőre nem tudnak igénybe venni uniós támogatásokat az üzemanyaggyártási tevékenységükhöz.

Hazai szójatermesztő területek - Fotó: Fekete István
Hazai szójatermesztő területek – Fotó: Fekete István

Hozzátette, hogy a nagyobb profittermelő képességen túl a tanúsítvánnyal az energiafüggetlenséget is növelni lehet.

A szója fajtabemutatót a fehérjenövény egyik legnagyobb hazai termelője, a mohácsi Margitta-sziget 92 Kft. tartotta. A cég közel 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot állít elő és mintegy 100 embernek ad munkát. Tavaly 4 milliárd forintos árbevételt és 400 millió forintos adózott eredményt ért el.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A köles termesztése Májusban vetik, egyéves növény, érzékeny a hűvös időjárásra. Elevenítsük fel, hogy milyen növény is a köles, és milyen odafigyelést igényel a termeszt...
A takarmánycirok termesztéséről A kölesről szinte már mindent tudunk Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa által. Ezúttal a cirokkal kapc...
Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
A cirokfélék nemesítése és vetőmagtermesztése... Ha olvasta az első részt, már tudhatja, hogy mik a ciroktermesztés sajátosságai, milyen körülmények között érzi jól magát, vagy azt, hogyan viszonyul ...
A szénakészítés művészete A szálas takarmányok (fűfélék) tartósításának legelterjedtebb módja már hosszú évszázadok óta a szárítás. A folyamat során a levágott fűfélék a kaszál...
Fehérjenövény-program Debrecenben Magas termésbiztonságú, gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények nemesítése a célja annak a programnak, amelyet csütörtökön i...