Saját nemesítésű alternatív növényfajtáit és talajkondicionálási kutatásainak eredményeit mutatta be gazdálkodóknak a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete. A speciális fajták és talajjavító módszerek megoldást jelentenek a Közép-Tisza-menti térség számára. Ezek közül 10-15 fajta minden évben elérhető a gazdálkodóknak is, hogy a nehéz mechanikai összetételű, nagy agyagtartalmú, nehezen művelhető talajokon is eredményesen termeszthessék őket.
Zsembeli József, a DE AKIT Karcagi Kutatóintézet igazgatója a fajtabemutatón elmondta: az őszi kalászosaink mellett az alternatív növények közül köles, cirok, mohar, takarmányborsó, pannon bükköny és szegletes lednek fajtákkal foglalkozunk. A fajokból mintegy 50 fajtát nemesítettünk az évek során. Ezek közül 10-15 minden évben elérhető a gazdálkodók számára. Fajtáink a Közép-Tisza-mente több 100 ezer hektáros szikes, nehéz mechanikai összetételű, nagy agyagtartalmú, nehezen művelhető talajain is eredményesen termeszthetők. Arról itt írtunk korábban, hogy újfajta növényszaporítás zajlik a Debreceni Egyetem Kutatóintézetében.
A talajjavításban is előreléptek a kutatók
A környezeti feltételekhez és a szélsőségekhez való alkalmazkodásban a fajták mellett a másik elengedhetetlen tényező az agrotechnika. 7 évvel ezelőtt kezdtük el az alternatív talajkondicionálási kutatásainkat itt a kutatóintézetben, tápanyaggazdálkodási és talajjavítási módszereink 4-5 éve már látványos eredményeket hoznak. Talajkondicionáló szereinkkel néhány éven belül még szélsőséges adottságok között is nagyobb termésmennyiség, jobb fizikai, kémiai és biológiai állapot alakul ki a talajban – ismertette a tapasztalatokat Zsembeli József.
Szakmai előadásokon fejlődhettek a termelők
Az alternatív fajták szántóföldi és az intézet talajkondicionálási kísérleteinek bemutatója mellett a karcagi szakmai napon előadásokat is hallhattak a gazdálkodók, melyet a kutatóintézet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Szervezetével és az Impavidus Trade Zrt-vel közösen szervezett. A termelők áttekintést kaptak többek között a talaj biológiai sokféleségéről és aktivitásáról, az algák talajjavító hatásáról, a precíz mintavételről, a talajszkenner használatáról, valamint az agrár-környezetgazdálkodásban rendelkezésre álló pályázati forrásokról – írta a Debreceni Egyetem híre.
