Az alma piacán ebben a szezonban várhatóan a keresleti viszonyokat erősítő tényezők lesznek túlsúlyban. Ennek általános oka, hogy az EU becsült almatermése 10,7 millió tonna, ami közel 1,0 millió tonnával kevesebb az EU-s szinten hozzávetőleges piaci egyensúlyt jelentő 11,5 millió tonna terméshez képest. A piaci helyzet több szempontból is szokatlannak, rendkívülinek tekinthető. Ez arra vezethető vissza, hogy magyar és EU-s szinten is két rossz évjárat követi egymást 2019-ben és 2020-ban. Erre eddig még szinte soha nem volt példa.
Egy rossz évet általában egy jó vagy legalább átlagos év követett. Jelenleg viszont egy, a gyenge tavalyi termés okán kimerülő, nulla közeli készletszint találkozik egy szintén gyenge idei terméssel. Az idei almapiac változásait a FruitVeB foglalta össze. Az anyag közlésekor a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek a lengyel termés tűnt. Lengyelország ugyanis 30-35 százalékos piaci részesedéssel (ár)meghatározó szereplője az európai piacnak. A tavaszi fagyok miatti rendkívül heterogén, mozaikos termés miatt akár +/- 10-15 százalékos becslési hiba is terhelheti a lengyel prognózist. Egy ilyen mértékű hiba pedig Lengyelországban félmillió tonna termést is jelenthet, ami negatív és pozitív irányban is érdemi hatással lehet a piacra.
Az arányok is változtathatnak még az almapiac helyzetén
További bizonytalanságot jelent várható étkezési/ipari arány is, ami elsősorban a magyar és lengyel viszonylatban hathat az étkezési és ipari piacokra. A cikk szerint ugyanis más európai országokban sokkal stabilabb és kedvezőbb az étkezési/ipari arány. Leginkább a gyümölcsméret alakulásában vannak még kérdőjelek. Ez azért is fontos kérdés, mert nem csak az étkezési/ipari arányt befolyásolja, hanem a teljes termésmennyiséget is. Egy, a sok tavaszi hideghatás miatti – átlagosnál jelentősebb – szüret előtti gyümölcshullás is hatással lehet a piacokra. Az ipari alma arányát növeli, az étkezésiét pedig csökkenti. A FruitVeB összességében azzal számolt, hogy Magyarországon az idén is a szokásos arányoknak megfelelően az almatermés egyharmada lesz étkezési, kétharmada pedig ipari minőségű.
Az étkezési alma piaca
Minden jelentősebb európai almatermelő országban elmarad az idei termés az átlagostól. EU-s szinten nagyjából teljesen azonos a tavalyi terméssel. Komoly különbség azonban az előző évhez képest, hogy míg tavaly augusztusban a szezon kezdetekor még volt mintegy két hónapra való étkezési-alma-készlet a hűtőtárolókban a 2018. évi rekordtermés miatt, addig idén júliusra a tavalyi készletek teljesen kiürültek.
A hűtőtárolók üresen várják az új szezon kezdetét.
A rendkívüli piaci helyzet jele, illetve előzménye az is, hogy az alma fogyasztói ára szokatlanul magasra emelkedett júniusban és júliusban a hazai boltok polcain (bruttó 600-700 Ft/kg az átlagos 350-450 Ft/kg helyett). Ehhez hozzávetőlegesen nettó 350-420 Ft/kg nagybani és közvetítő kereskedői ár kapcsolódott a válogatott, csomagolt, I. osztályú árunál. Az ellátási láncban visszakövetve, az ehhez igazodó termelői ár a tartályládás, lédig, I. osztályú árura nézve; tárolás, válogatás, csomagolás és szállítás nélkül, betakarítás után értékesítve (a továbbiakban: „kerti ár”) nettó 200-250 Ft/kg-nak felel meg. Az európainál hamarabb kimerülő tárolt hazai almakészletek helyettesítésére 0,80-0,95 €/kg áron érkezett Magyarországra nyugat-európai (olasz, osztrák) import áru júliusban és augusztusban. Ez szintén tartályládás, lédig, I. oszt. árura vonatkoztatva, válogatás és csomagolás nélkül értendő. A drága import is hozzájárult az átlagosnál jóval magasabb árszint kialakulásához. Az is hatással volt az alma árára, hogy más szezongyümölcsök (pl. cseresznye, kajszi, őszibarack, szilva) is nagyon magas áron kerültek a boltokba a nagyon jelentős fagykárok miatti gyenge termés következtében, így az almának nem volt olcsó helyettesítő terméke sem.
Az idei almaszezon július második felében a nyári almák szüretével kezdődött
A nyári almák az árak érdemi változása nélkül kapcsolódtak rá a június-júliusban kifutó tavalyi készletek piacára. A gyenge termés és a tavalyi áthúzódó készletek hiánya miatt a nyári almák ára szokatlanul magas volt. A termelői ár fajtától és tételtől függően nettó 200-300 Ft/kg között változott (a korábban meghatározott kerti árat értve alatta), amihez a már osztályozott, csomagolt áru vonatkozásában nettó 400-450 Ft/kg nagybani piaci és közvetítő kereskedői ár, illetve bruttó 600-700 Ft/kg fogyasztói ár társult.
A 2020-as almaszezonban jelentős lehet a lokális hatása annak, hogy a hazai almatermés alacsony (300-350 ezer tonna). Ebből hozzávetőlegesen 100-130 ezer tonna lehet étkezési alma. A hazai étkezési alma felvevőpiaca 150-180 ezer tonna (140-150 ezer tonna belföldi fogyasztás, plusz 10-30 ezer tonna export). Ez a teljes 2020/2021. piaci évre nézve relatív hiányt jelez.
A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az étkezési almát.
Jobb a magyarok helyzete
Emiatt a magyar termelők exportpozíciói idén az átlagosnál kedvezőbbek lehetnek. Amennyiben azonban a külföldi piacokra viszik az országból az étkezési alma egy részét, az belföldön erősebb hiányhelyzetet eredményezhet. Ezáltal pedig a piac keresleti jellegét erősítheti tovább. Az átlagosnál gyengébb európai almatermés hatása lehet az is, hogy – más gyümölcsfajokhoz (pl. cseresznye, kajszi, őszibarack) hasonlóan – idén kieshet a hazai piacról az olcsó, helyettesítő import. Ugyanakkor a vártnál esetlegesen magasabb hazai vagy EU-s étkezési alma termés, illetve élénkebb – elsősorban lengyel – import valamelyest tompíthatja ezeket a folyamatokat. A magyar étkezési almapiac érzékenysége arra vezethető vissza, hogy európai szinten egy meglehetősen kicsi piacról van szó, és már 10-20 ezer tonna terméstöbblet vagy kieső termés is okozhat érzékelhető változást a folyamatokban.
Az étkezési alma piacán a következő mérföldkő szeptember közepén várható. Ekkor derül ki, hogy a lengyelek a szüret érdemi megindulásával milyen áron szállnak be a piacba. Az ottani, nagyon jelentős piaci bizonytalanság miatt egyelőre vélhetően csak a Gala fajtára fog „alkudozni” a piac. Hosszabb távon, vagyis a későbbi érésű fajtákra valószínűsíthetően majd ezután fognak árakat rögzíteni a piaci szereplők. Az óvatosság oka, hogy az adott esetben viszonylag magas áron megvásárolt és tartósan betárolt alma téli, tavaszi piacában nagy kockázat van akkor, ha Lengyelország esetlegesen a vártnál nagyobb terméssel és alacsonyabb árakkal jelenik meg az almapiac kínálatában – írta Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
