A Medárd napjával kapcsolatos közmondás napjainkban is megállja a helyét, hiszen a tavasz aszályos hetei után hirtelen érkezett az elmúlt másfél hét rengeteg csapadéka, amely az aszályhoz hasonlóan problémákat okoz a növénytermesztésben. A legtöbb szántóföldi növény esetében elmondható, hogy nagy szükségük volt a csapadékra, az viszont elég egyenetlenül érkezett június első felében. A korábban kritikus nedvességtartalommal rendelkező talajok jelentős mértékben töltődtek nedvességgel, sőt, az Alföld déli, délkeleti részein több helyen már áll a víz a földeken. Várhatóan jövő hét keddig hasonló időre számíthatunk, ezt követően pedig anticiklon határozza meg hazánk időjárását.
A hét első felében is a múlt hetihez hasonlóan alakult időjárásunk, leginkább szerdán voltak nagyobb záporok, felhőszakadások, melyek helyenként akár 20 mm csapadékot is eredményeztek pár óra leforgása alatt, de néhol az 50-60 mm-t is elérték. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege országszerte különböző értékeket vett fel, de jellemzően 30 és 800 mm közötti mennyiségek hulltak, bár a középső országrészben akár a 100 mm is meghaladhatta.
A talajok esetében a felső 20 centiméteres réteg jellemzően telített, Vas és Zala megyében már sárossá vált a felszín, az Alföld déli és délkeleti részein pedig már belvizes területekkel is találkozhatunk. A felső 50 centiméteres rétegben is megszűnt a kritikus szárazság, megfelelő nedvességviszonyok figyelhetőek meg. A középső országrészben főképp, de néhány nagyobb felhőszakadás által érintett területen foltokban máshol is telített a talaj a teljes felső száz centiméteres rétegben.
A hőmérséklet a hét első napján jelentősen visszaesett a hétvégén tapasztalthoz képest, és megszűnt a fülledt meleg. A páratartalom továbbra is magas maradt, de a legmelegebb órákban is már csak 20-25 fok közötti hőmérsékletek voltak megfigyelhetők, kevés helyen melegedett fel ennél jobban a levegő.
Szántóföldi növényeink esetében az őszi búza szőkül, az őszi árpa az érés fenológiai fázisában jár, a repce pedig egyre több területen érik, viszont az őszi vetésekre későn érkezett a csapadékos idő. A búza az aszályos tavasz során sokfelé nem bokrosodott meg eléggé, a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást, így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés. A kapás növények is vontatottan kelnek, viszont az elmúlt két hétben rohamos kelésnek indultak, előbb a napraforgó, majd a kukorica állományok is. A gyomosodás is megindult, és a meleg, nedves idő, a magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette, főként a gyümölcsösökben van szükség igen intenzív védekezésre.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 430 és 500 foknap között vannak az országban, alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben figyelhetők meg, magasabbak pedig a déli és délkeleti tájakon. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest az ország nagy részén nem tapasztalható jelentős eltérés, egyedül északkeleten van 50-60 foknapos elmaradás. A sokéves átlaghoz képest nincsenek jelentős eltérések, a déli országrészben 40 foknap körüli többlet észlelhető, de az ország nagy részén 20 foknap alatt van az eltérés. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.
Az őszi káposztarepce esetében a vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén és november elején időben érkezett a kiadós csapadék a fejlődő növényeknek, a hónap végéig tartó esős és enyhe időjárás pedig elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország jelentős részén kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére, december végétől január végéig azonban tartósan száraz időszak köszöntött be. Csak február elejétől érkezett jelentősebb eső, az is csak hullámokban, ezt követően pedig március második dekádjától április végéig alig esett számottevő csapadék, így a talaj is sokat veszített nedvességtartalmából. A felső 20 centiméteres réteg országszerte teljesen szárazzá vált, a felső 50 centiméteres réteg pedig elérte a kritikus szintet, és már tavasszal aszály sújtotta az országot. Az áprilisban és májusban érkezett csapadék nem volt egyenletes, ezért ez csak néhány területen szüntette meg az aszályt, és hiába esett több csapadék május második felében, valamint június elején, nagyon kevés hullott, ami pedig gyorsan el is párolgott. Június első hetétől azonban gyakoribbá váltak a kiadós esők, amelyek már segítették a talaj nedvességtartalmának növelését. Ezek a csapadékok ugyan sokat segítettek a búza szemfejlődésében, azonban az őszi vetések számára későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag nem pótolható, az idei tavasz időjárása pedig kifejezetten kedvezőtlen volt az őszi vetések számára, így átlag alatti terméshozamokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
A kukorica nagyon nehezen tudott kikelni a tavaszi aszály következtében. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica ennek következtében a talaj mélyebb rétegeiben kereste a nedvességet, és mélyebb gyökereket növesztett, amely kedvező lehet a növény számára egy esetleges nyári aszály esetén. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, továbbá Medárd óta nagyobb esőt adó csapadékrendszerek is kialakultak, így bízhatunk a kukorica immár közel optimális fejlődésében. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, és a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.
A hét további részében, illetve hétfőig az eddigiekhez hasonló, csapadékos időjárás lesz jellemző, bár pénteken és szombaton az ország nagy részén átmenetileg csökken a csapadékhajlam, és több lesz a napsütés, főként északon, északkeleten és délnyugaton várható ekkor is eső, zápor, zivatar. Vasárnap és hétfőn viszont ismét országszerte több felhő várható, és csapadék is előfordulhat vasárnap a legtöbb helyen eső, zápor, majd hétfőn keleten már inkább záporok, zivatarok formájában. Keddtől a jelenlegi számítások szerint egy Nyugat-Európa fölött kialakuló anticiklon határozza meg időjárásunkat, ami a hét közepétől fölénk húzódik. Így kedden és szerdán már jellemzően napos idő várható, és csak elszórtan alakulnak ki záporok. Addig még 20-40 mm csapadékra lehet számítani az ország nagy részén, északon és északkeleten ennél több is valószínű. A jövő hét elejéig a talajok további nedvességgel való töltődésére, telítődésére lehet számítani, majd várhatóan keddtől kezdődik a száradás, nedvességvesztés folyamata. Sokfelé lesz szeles az idő, az előttünk álló egy hétben gyakran lesz élénk a szél, a középső országrészben majd vasárnap és hétfőn főként a Dunántúlon erős és viharos széllökések is várhatók. A hőmérséklet a héten az eddigiekhez hasonlóan 25 fok körül, illetve kevéssel alatta várható, amely a legmelegebb órákra is jellemző lesz, hétfőtől várható melegedés, miután akár délutánonként 25 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet.
Forrás: met.hu
