A katolikus vallás áll a tyúkok evolúciójának hátterében

A háziasított tyúkok sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, mellyel vad társaik nem: több tojást tojnak és kevésbé agresszívak. Ezek előnyösek a tenyésztés során, viszont idáig nem lehetett pontosan tudni, mikor alakultak ki. Most azonban lehullt a lepel: mint oly’ sok mindenért, a tyúkok mai tulajdonságaiért is a vallás lehet a felelős.

Az köztudott, hogy a tyúkot Ázsiában háziasították hatezer évvel ezelőtt. Azzal azonban eddig nem voltunk tisztában, hogy mikortól lett ilyen kezes jószág a baromfi. Kezdettől ilyenek voltak? Vagy valamilyen külső behatás miatt változtak meg? Egy kutatócsoport DNS-vizsgálatokkal és statisztikai módszerekkel rájött, mikorra vezethető vissza a tyúkok valódi megszelídülése.

Ezeket a szelíd tyúkokat - úgy tűnik - egy vallásnak köszönhetjük
Ezeket a szelíd tyúkokat – úgy tűnik – egy vallásnak köszönhetjük

 

Ezek egészen a középkorra, úgy az 1000-es évekre mutatnak vissza. Az eredmények szerint ugyanis akkoriban esett át egy igen komoly változáson a tyúk genetikája. A tudósok történészekkel is összedugták a fejüket és nem is hiába, ugyanis a legfrissebb vélemények szerint az akkoriban jellemző városiasodás, valamint a kereszténység elterjedése vezethetett a tyúk fejlődési irányának megváltozásához. A keresztények ugyanis jóval több csirkehúst fogyasztottak, mint más állatot, köszönhetően annak, hogy böjtök idején a csirkére és a tojásra enyhébb szabályok vonatkoztak, mint a többi húsfélére.

Régészeti feljegyzések is ezt a teóriát támasztják alá. Az ebből a korból származó maradványok között ugyanis jóval több csirkecsontot mutattak ki, mint azelőtt.

Persze DNS-vizsgálatokkal is megpróbálták bizonyítani a felvetést, úgy tűnik, sikeresen. Kimutatták, hogy 920 körül a TSHR-gén egy olyan mutációja jelent meg a tyúkokban, amely miatt gyakrabban tojnak tojást. Ez az időszak pedig egybeesik azzal a történelemből ismert ténnyel, hogy Észak-Európában jelentősen megnőtt a csirkefogyasztás.

A vizsgálatok tehát egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a városiasodás és a keresztény vallás elterjedése, valamint a böjti előírások vezettek a ma is tenyésztett tyúk kialakulásához.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Tojásszövetség: a láthatóan feltüntetett kilós ár ... A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint áttörést hozhat a tojáspiacon, és visszaszoríthatja az importot, hogy az étkezési t...
Tervezzen Ön is tyúkólat! Egy különleges pályázatra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az „Urbánus csirke házat keres” című pályázat keretében bárkinek lehetősége nyílik egyedi ki...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Szorosabbá fűzik a román-magyar agrár kapcsolatoka... A magyar-román agrár kapcsolatépítés jegyében Kecskemétre látogatott egy delegáció Alba megyéből. A Megyeházán rendezett tanácskozás középpontjában a ...