A háziasított tyúkok sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, mellyel vad társaik nem: több tojást tojnak és kevésbé agresszívak. Ezek előnyösek a tenyésztés során, viszont idáig nem lehetett pontosan tudni, mikor alakultak ki. Most azonban lehullt a lepel: mint oly’ sok mindenért, a tyúkok mai tulajdonságaiért is a vallás lehet a felelős.
Az köztudott, hogy a tyúkot Ázsiában háziasították hatezer évvel ezelőtt. Azzal azonban eddig nem voltunk tisztában, hogy mikortól lett ilyen kezes jószág a baromfi. Kezdettől ilyenek voltak? Vagy valamilyen külső behatás miatt változtak meg? Egy kutatócsoport DNS-vizsgálatokkal és statisztikai módszerekkel rájött, mikorra vezethető vissza a tyúkok valódi megszelídülése.
Ezek egészen a középkorra, úgy az 1000-es évekre mutatnak vissza. Az eredmények szerint ugyanis akkoriban esett át egy igen komoly változáson a tyúk genetikája. A tudósok történészekkel is összedugták a fejüket és nem is hiába, ugyanis a legfrissebb vélemények szerint az akkoriban jellemző városiasodás, valamint a kereszténység elterjedése vezethetett a tyúk fejlődési irányának megváltozásához. A keresztények ugyanis jóval több csirkehúst fogyasztottak, mint más állatot, köszönhetően annak, hogy böjtök idején a csirkére és a tojásra enyhébb szabályok vonatkoztak, mint a többi húsfélére.
Régészeti feljegyzések is ezt a teóriát támasztják alá. Az ebből a korból származó maradványok között ugyanis jóval több csirkecsontot mutattak ki, mint azelőtt.
Persze DNS-vizsgálatokkal is megpróbálták bizonyítani a felvetést, úgy tűnik, sikeresen. Kimutatták, hogy 920 körül a TSHR-gén egy olyan mutációja jelent meg a tyúkokban, amely miatt gyakrabban tojnak tojást. Ez az időszak pedig egybeesik azzal a történelemből ismert ténnyel, hogy Észak-Európában jelentősen megnőtt a csirkefogyasztás.
A vizsgálatok tehát egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a városiasodás és a keresztény vallás elterjedése, valamint a böjti előírások vezettek a ma is tenyésztett tyúk kialakulásához.