A széna a legnagyobb mennyiségben alkalmazott tömegtakarmány haszonállataink étrendjében. Előző cikkünkben a széna összetételéről, a kaszálásról és a rendkezelésről volt szó, ma a bálázás folyamatát, a szállítást és a tárolást szeretnénk bemutatni.
Hazánkban kétféle módon tárolják a lekaszált szénát:
- kazlakban,
- vagy bálázva.
A kazlas tárolás során a szénát magas szénakazlakba rakják és így tárolják, amíg az állatok el nem fogyasztják azt. A kazlas tárolás történhet szabadon és fedett épületrészben is. Szabad tárolás esetén a megfelelően felépített szénakazal eső esetén nem ázik be, csak a külső szálak lesznek nedvesek, a belseje tökéletesen száraz marad. Rosszul felépített kazal esetén azonban az egész kazal átázhat, állatok számára fogyaszthatatlan lesz. Fedett tárolás esetén sok esetben csak egy tetőt húznak fel, alá kerül a betonréteg, ide helyezik a szénát. A tető megvédi a beázástól a szénát, de ha az eső mellé szél is párosul, oldalról még érheti nedvesség.
| Fontos! |
| A nedves széna penészesedésnek indul, a penészes széna pedig MÉRGEZŐ az állatokra nézve! |
Bálázás, tárolás
A bálázás már egy modernebb formája a széna tárolásának. A bálázás során a szénát összetömörítjük, így sokkal könnyebben megoldható a tárolása és a szállítása is. Többféle bálát készíthetünk:
- Kisbálák: a kisbálás technológia elsősorban a kisüzemeknél, családi vállalkozásoknál terjedt el. A technológia egyetlen hátránya, hogy nagy a kézimunka igénye. Ezzel szemben takarmánykiosztásnál előnyös a 20-25 kilogrammos méret: könnyebb kiporciózni az adagokat. A kisbálák rendszerint téglalap alakúak. A bálázó gép a területről felszedett szénát dugattyús módszerrel tömöríti, majd átkötözi. A művelet végén a kész bálát vagy egyenesen a szállító pótkocsira, vagy a tarlóra juttatja. A pótkocsival ömlesztve és rendezetten is szállíthatóak a kisbálák, melyek tárolási helyükön kézi erővel kazalba rakhatóak.
- Hengeres nagybálák: világszerte ez a legelterjedtebb bálázási módszer. Oka, hogy kézimunka nélkül, kizárólag gépekkel megoldható mind a bálázás, mind a szállítás, mind a kiosztás. További előnye a hengeres nagybálának, hogy teljesen zárt a felületük, így nem érzékenyek beázásra. A hengeres nagybálázó gépek közül kétfajta van forgalomban. A fixkamrás bálázó addig szedi fel a szénát a területről, amíg a bálakamra meg nem telik. Ezt követően kezdi tömöríteni azt, kívülről befelé haladva, így a bála belseje laza szerkezetű lesz. A változó kamramérettel rendelkező bálázók esetében a széna ’feltekerése’ úgy történik, mintha egy szőnyeget tekernénk fel. A bála magja kemény, tömör ebben az esetben. Ez a módszer kíméletesebben bánik a szénával és kevesebb veszteséggel készíti a bálákat. A hengeres bálákat legtöbbször szúrótüskés homlokrakodóval teszik fel a szállítójárművekre, majd a tárolás helyén ugyanezekkel a gépekkel kazalba rakják. Van már automatikus bálabegyűjtő pótkocsi, de ez hazánkban még nem terjedt el.
- Szögletes nagybálák: jó helykihasználás és jó szállíthatóság. Ha ez a két fő szempont, akkor a szögletes nagybálákat választják a gazdák. Ebben az esetben nagyon tömör, szabályos hasáb alakú, nagyméretű bálákat kapunk. Mivel a térkitöltése kiváló, így az értékesítésre szánt szénát szokták ezzel a módszerrel bálázni. A szögletes nagybálázók a szénát felszedik, előtömörítik, majd a szögletes kisbálázóknál már megismert dugattyús módszerrel összetömörítik. A kisebb bálákat négy, a nagyobbakat hatszoros szorítókötéssel fogják össze. A bálákat ebben az esetben is szúrótüskés homlokrakodóval rakják fel a szállítójárművekre és ugyan ezekkel a gépekkel rakják kazlakba. A szögletes nagybálák kiválóan rakhatóak kazalba, de beázás ellen feltétlenül takarni szükséges őket!
