Kapálás és ásás nélkül kertészkedik, mégis gyönyörűek a zöldségei – hogyan csinálja?

Több, mint 100 résztvevőnek tartott előadást Kismaroson az általa kifejlesztett az ember- és környezetkímélő kertművelési módszerről Gyulai Iván ökológus, a mélymulcsos kertészet egyik leghitelesebb magyarországi képviselője. Az előadást egy fórumbeszélgetés követte, ahol a vendégek a szakembert kérdezhették. Mi is ott jártunk a rendezvényen.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a szlovák határhoz közeli Gömörszőlősön gazdálkodik Gyulai Iván ökológus, biológiai-kémia szakos tanár, az Ökológiai Intézet a Fenntartható fejlődésért Alapítvány elnöke, az Intézet igazgatója. Címzetes egyetemi docens a gödöllői Szent István Egyetemen a “fenntartható fejlődés elmélete és gyakorlata” tárgyat tanítja. Tagja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak. Számos, a fenntartható fejlődés szemléletét terjesztő filmje található az interneten, a legismertebb a “Zsigerbeszéd”. Neve összefonódott a “Gömörszőlősi fenntartható falu” programmal.

Nagy sikert aratott Gyulai Iván ökológus mélymulcsos kertészet témájú előadás Kismaroson
Nagy sikert aratott Gyulai Iván ökológus mélymulcsos kertészet témájú előadás Kismaroson
Kismaroson gyűltek össze a helyi kertészek, környezetvédők és biogazdálkodók a mélymulcsos kertészet miatt

A váci székhelyű, és Kismaroson is tevékeny Magosfa Alapítvány szervezésében megvalósuló eseményen nagy érdeklődés követte az előadást. Gyulai Iván bemutatta, hogy miért is nem ás és kapál a kertjében, hogyan védi meg a kártevőktől a növényeit, és milyen technikákat alkalmaz azért, hogy azok egészséges, és kiváló beltartalmi értékű termést hozzanak. Mindennek az alapja a forgatás nélküli művelés és a mulcsozás. Ezeket egészíti ki a permakultúrás kertészet, aminek lényege, hogy nem monokultúrákat és sorokat hozunk létre, hanem úgy társítjuk a növényeket, hogy azok egymásra is kedvező hatást gyakoroljanak. A legfontosabb, hogy a mélymulcsos kertészet nem hagyja szabadon a talajfelszínt, megtartja a vizet és az összes, a kertben keletkező zöldhulladékot feldolgozza. Ezzel megújítja a talajt, nem termel szemetet, és nem égeti el feleslegesen a szerves anyagot. Kiderült, hogy a vakond a kertész jó barátja, és az is, hogy az érett trágya nélkül nehezen lehet boldogulni.

A különböző mulcsozási módok célja alapjában véve
  • a talajnedvesség megőrzése,
  • a talajtömörödés és talajkopás megakadályozása,
  • a gyomosodási nyomás csökkentése,
  • a talajfelszín szélsőséges napi hőingásának kiegyenlítése,
  • a tápanyag kimosódás mérséklése, és
  • a televény talajréteg megújítása.
Az élő mulcs takarónövényekkel történő állandó talajfedés

A koncepció alapja, hogy -az időben korlátozott felszínborítást, és ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó egynyári kultúrákkal szemben- a felszín borítása folyamatos legyen. A permakultúra a folytonos mezőgazdaság tudománya, ami utánozza a természetet, és a szukcessziós folyamatokra épít. Ennek az a következménye, hogy a talaj soha nem marad takarás nélkül.

Több, mint 100 vendég hallgatta Gyulai Iván ökológus előadását a mélymulcsos kertészetről Kismaroson
Több, mint 100 vendég hallgatta Gyulai Iván ökológus előadását a mélymulcsos kertészetről Kismaroson

Minél több növényt kombinálunk, annál több hasznos funkciót teljesíthetünk. Ugyanakkor a fellépő vetélkedés elkerülhetetlenül a főtermény rovására megy. A kombinálás esetén alapszabály, hogy legalább egy talajjavító (pl., retek), egy nitrogénkötő (pl., herefélék, takarmányborsó) és egy nagy zöldtömeget hozó fűfélét (pl., olaszperje, zab, rozs) alkalmazzunk együtt.

A nagyüzemi kultúráknál elterjedt takarónövényes technológiáknál az adott növényt vegyszerrel terminálják (például glifozáttal), beszántják, vagy betárcsázzák. Ez a terület abban a pillanatban takarás nélkül marad. Az élő mulcs viszont egy folytonosságot biztosít, amit vagy alávetéssel, vagy rávetéssel újítunk meg – mondta a szakember a Magro.hu érdeklőésére.

De mi lesz a gyomokkal?

A mélymulcs egyik előnye a gyomosodási nyomás csökkenése, amely a folytonos talajborítottság (takarás és élő mulcs) előrehaladtával 15-20 százalékra csökken. Gyulai Iván szerint fontos, hogy a talajforgatásos technológiák azért járnak mindenképpen gyomosodással, mert a természetes szukcessziót minden szántás és ásás után újraindítják. A szukcesszió első lépésében viszont minden esetben a pionír növények telepednek meg. Ez a természet válaszreakciója, amelynek során a rajta esett sebet a lehető leggyorsabban kívánja begyógyítani.

A gömörszőlősi mélymulcsos kertészet
A gömörszőlősi mélymulcsos kertészet

A komposzthagyó mélymulcs esetében a talajt nem ássuk és nem szántjuk, így a szukcessziót nem szakítjuk meg. Ezért a gyomok nem okoznak jelentős problémát a kertben. A szakember megjegyzi, hogy nem szabad a teljes gyomtalanításra törekedni, bizonyos mennyiségű gyomot védőnövénynek kell tekinteni.

A gyomosodási nyomás minimalizálása érdekében a gyökérzöldségeken kívül semmilyen növényt nem szabad a földből gyökerestől kihúzni.

Ilyenkor ugyanis a talaj felszínét felszakítjuk, ami utat nyit a pionír növényeknek. Kihúzás helyett a már útban lévő egyedeket a tövüknél vágjuk le, és használjuk humuszképzőként vagy a mulcsban, vagy a komposztdombon – javasolja Gyulai Iván.

Ezért működik rosszul a hagyományos gazdálkodás

A szántóföldi gazdálkodás, a szántásos talajművelés során eltávolított elhalt szerves-anyagra természetesen szükség lenne a továbbiakban termesztett növények tápanyagigényének kielégítésére is, így ezek hiányában a talajerőt nagyüzemi körülmények között mesterséges módon, műtrágyákkal kell pótolni. A hátrányok leküzdése érdekében magától érthető, hogy nekünk is utánozni kell a természetet, ősszel nem ki, hanem éppen betakarni szükséges a föld felszínét – írja Ember- és talajkímélő kertgazdálkodás – Betekintés a mulcsok és a komposzthagyó mélymulcs világába című kiadványában Gyulai Iván.

Gyulai Iván 2018. májusában füvet nyír a gömörszőlősi fenntartható falu kertjében
Gyulai Iván 2018. májusában füvet nyír a gömörszőlősi fenntartható falu kertjében

Azonban jelenleg az elhalt biomasszát vagy bedolgozzák a talajba, vagy összegyűjtik, és egyre gyakrabban elégetik. Egyik esetben sem marad a felszínen takaró, amely biztosítaná a talaj védelmét. Más esetben a szerves anyag hulladéklerakókba kerül, vagy valamelyik faluszélen, hasznosítás nélkül rothad el. Ma szinte minden településen, ha kell, ha nem, gépi erővel vágják a „gazt”, majd legtöbbször elégetik. Ezen gyakorlat helyett a zöld javak jó szolgálatot tennének a talajmegújító gazdálkodásban – véli az ökológus.

Ha a témában további információkra is kíváncsi, ezen a hivatkozáson töltheti le a komposzthagyó mélymulcs részletes technológiai leírását.

Csurja Zsolt

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Régen várt pályázat nyílik: Kertészeti gépek, tech... Környezetbarát (energiatakarékos) kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás az Európai Mező...
Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése,... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, létesítéséhez nyújtandó támogatásokhoz kapcsol...
Biogazdaság vagy ökogazdaság? Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökoga...
Üzletemberből biogazda Több hektáros biogazdaság, egy sikeres bisztró és egy biopiac, hajnali ötös kelés. Jól hangzik? Járosi Tamás négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy buda...
A kertészetek a vasárnapi nyitvatartásért lobbizna... A kertészetek vasárnapi nyitva tartása mellett érvel az országgyűlési képviselőknek írt nyílt levelében Megyeri Szabolcs kertész, a korlátozás enyhíté...
Kertészeti teendők januárban is! Ugyan a hideg januári időjárásban és a hóban (persze, csak ha esik egyáltalán) nem szokás a kertben dolgozni, de a vállalkozó kedvű gazdák ilyenkor is...