A kétéves átmeneti időszak után 2023. január elsejétől indul az Európai Unióban, így hazánkban is az új 7 éves támogatási ciklus. Érdemes megismerkedni az újdonságokkal, hogy sikeres legyen az EU-s támogatások megszerzése. A 2023-tól induló új KAP esetében a gazdálkodók klíma- és környezetvédelmi hatásokra vonatkozó ismereteinek bővítéséhez, a környezettudatosság növeléséhez és az alacsony szén-dioxid kibocsátást biztosító jó gyakorlatok és innovációk hazai gazdálkodási rendszerekbe történő beépítését segíti “A 10 legfontosabb dolog, amit a szénmegkötő gazdálkodásról tudni érdemes” kiadvány.
Az Európai Unió többféle irányelvet és stratégiát határozott meg a tagállamok számára, a Zöld Megállapodás, a Termőföldtől az asztalig, a Biodiverzitás stratégia is fontos eleme lesz a közeljövő gazdálkodásának. A kijelölt célok eléréséhez a hazai KAP Stratégiai Tervben ezért egy speciális rendszert, a zöld felépítményt hoztak létre. Ez egy olyan egymásra épülő, komplex támogatási rendszer, amely a környezeti állapot javítását és a természeti erőforrások fenntartható használatát hivatott elősegíteni – írta a NAK. Fontos, hogy a gazdálkodók számára is vonzóak legyenek a rögzített lehetőségek, melyek által a gazdaságaikat is gazdaságosabban tudják üzemeltetni, védve a talajaikat és az életteret is.
Ezért fontos az új megoldások alkalmazása
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a gazdálkodók minél szélesebb körű és hiteles forrásból származó információkon alapuló tájékoztatását, ezért az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik legerősebb érdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca által a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanács, valamint az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló, több érdekelt felet magába tömörítő Európai Állattenyésztők Hangja csoport támogatásával „Szénmegkötő gazdálkodás” címmel indított kampány anyagainak felhasználásával új Mezőgazdasági kézikönyvet adtak ki „A 10 legfontosabb dolog, amit a szénmegkötő gazdálkodásról tudni érdemes” címmel. A kiadványban a szénmegkötő gazdálkodáshoz kapcsolódó, a gazdálkodók szemszögéből legjelentősebb, 10 kulcsfontosságú elemet mutatták be.
Melyek azok a konkrét mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek a szénmegkötő gazdálkodás körébe tartoznak?
A kutatók több mint 40 különböző típusú intézkedést azonosítottak, amelyek a szénmegkötő gazdálkodási beavatkozások alábbi öt fő kategóriájába sorolhatóak:
- Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása
- A talaj szerves széntartalmának fenntartása
- Állománymenedzsment és trágyagazdálkodás
- Tápanyag-gazdálkodás a szántó- és gyepterületeken
- A tőzegláp újranedvesítése és helyreállítása
Anyagunkban egy példát emelünk ki a felsoroltak közül, ennek további részleteit és a többit itt lehet és érdemes megnézni.
Állománymenedzsment és trágyagazdálkodás – Precíziós gazdálkodás az állattenyésztésben
A világ népességnövekedése, a fogyasztói szokások és igények megváltozása hatására folyamatosan és jelentős mértékben emelkedik a fogyasztói igény az állati eredetű termékek és a biztonságos, jó minőségű élelmiszerek iránt. Mára már tehát megkérdőjelezhetetlenné vált, hogy a megnövekedett és megváltozott fogyasztói igények mind mennyiségbeli, mind minőségbeli kielégítéséhez nélkülözhetetlen a termelés jelentős fokozása, az előállított állati eredetű alapanyagok és termékek minőségének javítása, valamint a nyomonkövethetőség.
A precíziós állattenyésztés (Precision Livestock Farming – PLF) a számos új és innovatív technológiai fejlesztésen alapuló, egyik legdinamikusabban fejlődő gazdálkodási forma, amely potenciálisan forradalmasíthatja az állattenyésztést. Megfelelő végrehajtás esetén az úgynevezett intelligens gazdálkodás erőteljesen növelheti a gazdaságok hatékonyságát, teljesítményét. Emellett javíthatja az állatjóléti és állategészségügyi körülményeket, csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, megkönnyítheti az egységes termékalap előállítását, valamint a termékek piaci szegmentálását.
A mezőgazdaság digitalizációjának, a modern technikáknak köszönhetően ma már rengeteg adat, információ képződik a mindennapi termelés során. A PLF a legfejlettebb technológiák felhasználásával olyan tartási, takarmányozási és menedzsment rendszert valósít meg, amely a nagy létszámú telepeken is lehetővé teszi az állatok „egyedi” gondozását, a problémák korai felismerését és hatékony megoldását. A precíziós gazdálkodás igazi térhódítása a haszonállatok egyedi azonosíthatóságával vált lehetségessé.
Mivel a precíziós technológiáknak köszönhetően rengeteg információ áll rendelkezésünkre az állatról, a takarmányról és a környezetről, az egyes egyedek igényeit jobban kielégítő takarmányt és környezetet tudunk biztosítani a gazdasági céllal tartott állatok számára. Mindez pedig hozzájárul a termelőtelep hatékonyságának növeléséhez.
A PLF rendszerek
A PLF rendszerek segítségével ugyanis az állatok elérik és a termelés során végig megtartják a genetikai képességeiknek megfelelő termelési szintet. Emellett a különböző betegségek, állategészségügyi problémák már nagyon korai fázisban kiszűrhetőek mind a csoportban, mind pedig egy-egy állat esetében, ami jelentősen csökkenti a gyógyszerfelhasználást és a termelés visszaesésének mértékét.
A precíziós takarmányozás továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy az állatok szükségleteit a lehető legpontosabban elégítsük ki. A növekedési modellek segítségével a termelés bármely időpontjában megbecsülhető az adott genetikai képességű állomány táplálóanyag-szükséglete, és ez lehetővé teszi a pontosabb takarmányreceptúrák összeállítását.
A precíziós gazdálkodás nem csupán a gazdák számára fontos. Használata ugyanis nemcsak a termelés hatékonyságát, minőségének növekedését, a költségek jelentős csökkenését eredményezi bizonyíthatóan, hanem a gazdálkodás környezetkárosító hatásának csökkentésével az élelmiszer-biztonság és a fenntartható mezőgazdaság elvárásainak is megfelel. A hatékony termelés egyben az állattartás károsanyag-kibocsátásának és ökológiai lábnyomának csökkenését is jelenti.
