A hőhullámok idején mindenkit megvisel a napokig tartó meleg, de arra sokan nem gondolnak, hogy a háziállatok is nehezen bírják a kánikulát. Legyen szó tartásról vagy szállításról, kötelesek vagyunk óvni állatainkat, felelősséggel tartozunk az életükért.
A hőstressz sokak számára ismert kifejezés, de elsősorban humán vonatkozásban használják. Pedig haszonállatainknak is megvan a maguk optimális testhőmérséklete, amelyet ha túllépnek, nem érzik jól magukat. Sőt, ha jó pár fokkal megemelkedik a testhőmérsékletük, akár maradandó károsodásokat is szenvedhetnek.
Hőstressz esetén a légzésszámuk megemelkedik, az állat unottá válik, nem eszik rendesen, valamint a termelése is visszaesik. A baromfi esetén a vastag tollréteg tovább fokozza a bekövetkezésének az esélyeit. Ilyenkor a tojástermelés visszaesik, a húsfajtáknál pedig csökken a súlygyarapodás, ami az étvágytalanságra vezethető vissza.
Szarvasmarhák esetében jellemzően az istállóban tartott egyedeknél tapasztalható a jelenség. Ennek oka, hogy az aránylag zárt térben egy ideig a testfelületükön keresztül száraz hőleadás formájában adják le a felesleget, de egy idő után erre már nem képesek és megemelkedik a nedves hőleadás mértéke is.
Sok, egy légtérben lévő állat esetén annyira megemelkedhet a hőmérséklet mellett a páratartalom, hogy már semmilyen formában nem tudják a szarvasmarhák leadni a felesleges testhőt, ilyen esetben jön létre a hőstressz.
Ilyenkor lelassul a tejtermelés, jóval kevesebbet termelnek az állatok, mint normál esetben. A sertések vannak talán a legrosszabb helyzetben, mivel még izzadni sem tudnak.
A hőstressz kellő odafigyeléssel azonban elkerülhető. Zárt helyen szellőző berendezésekkel kell biztosítani az adott fajnak megfelelő klímát. Ügyelni kell arra is, hogy folyamatosan, megfelelő hőmérsékletű ivóvíz álljon a jószágok rendelkezésére és nem szabad túlzsúfolni sem az istállókat.
Tartás mellett a szállítás is okozhat problémákat. Ezek elkerülése érdekében szállításra válasszuk a hűvösebb órákat, így az esti és a reggeli időszak lehet ideális.
