Kalászos agrotechnika – plusz költségek nélkül az eredményes gazdálkodásért 2.

Eredmények, tapasztalatok

Ígéretünkhöz híven a betakarítás után jelentkezünk az eredményekkel. Ebben az évben két helyszínen állítottunk be nagyparcellás agrotechnikai kísérletet, egészen eltérő talaj- és klimatikus körülmények között, Csárdaszálláson és Kaposváron. Mindkét helyszínen a legfontosabb az eltérő tőszámok vizsgálata volt. Emellett Kaposváron szerepet kapott a vetésidő és a vetésmélység is.

Hatalmas mennyiségű adat keletkezett, ezért első cikkünkben két fajta, a Basilio és a Frenetic eredményeit értékeljük. Először a Kapostáj Kft-nél beállított kísérlet adatait láthatják.

Az idei évben a víz, vagy annak hiánya szinte mindent meghatározott. Kaposváron 2021 szeptemberétől a betakarításig 527 mm csapadék hullott. Jelentős volt az őszi csapadék, ami részben a vetést is befolyásolta, a korai vetés (sajnos nem igazán korai) október 20-án történt, a késői (ez tényleg késői) november 20-án. Az elővetemény szója volt, Az alábbi két táblázat részben a vetés adatait, részben már a betakarításhoz kapcsolódó adatokat tartalmazza. Érdemes kicsit több időt szánni ezekre, különösen a tőszámokhoz tartozó vetőmag mennyiségekre, valamint a korai és késői vetéshez tartozó kalászszámokra.

A Basilio-nál a vetőmag norma 95 kg-ról indul és még ehhez is 550 db kalász tartozik négyzetméterenként.

A Frenetic fajtánál is 105 kg a legkisebb vetett mennyiség. Érdemes megnézni, hogy a késői vetésnél a kalászszám már 3,5 milliós vetésnél eléri az 550 db-ot. Valamint nagyon fontos a stabil HL, ez később a termésben is nagyon fontos szerepet játszik.

Áttérve a tényleges termésekre minden előzetes felvételezés valósnak bizonyult. A Basilio-nál a 9  tonnás termésszinten a kései vetés 1 t/ha terméskiesést eredményezett. A kései vetés 4,5 millió maggal 0,5 tonnával termett kevesebbet, mint a korai vetés 2,5 millió maggal. Tehát a termést elsősorban a vetésidő határozta meg. A vetésmélység nagyon érdekes eredményt hozott, de ehhez fontos adat, hogy vetéskor 80 mm csapadék hullott és nagyon nehéz volt jó magágyat készíteni. A talaj felső rétege rögös volt. 6 cm mélyen sokkal jobb minőségű magágyba kerültek a szemek. Ez a keléstől a betakarításig folyamatosan látszott. A 6 cm mélyre vetett állományok adták a legnagyobb termést ezek között a körülmények között. Ez is azt mutatja, hogy ezzel az egy technológiai elemmel 300 kg pluszt értünk el.

A Frenetic teljesen másképp viselkedett, a legnagyobb termést itt is a 6 cm mély vetéssel és a 4,5 milliós mag darabbal értük el, de a termésstabilitása egészen kiváló. A korai és késői vetés között 150 kg eltérés volt. A vetőmag norma alig módosította a terméseket. A Frenetic HL tömege is nagyon egyenletes. Így az elmúlt év adatait is figyelembe véve kijelenthetjük, hogy egy kiválóan alkalmazkodó fajtáról van szó, ahol a vetéssel megcsúsznának, ott is eredményesen használható.

A másik helyszínen, Csárdaszálláson egy kicsit minden más volt. A tenyészidőszakban lehullott csapadék mennyisége 300 mm. Ezt egészítettük ki egyszer 30, egyszer pedig 20 mm öntözéssel, ezzel megteremtve a kimagasló terméseredmények elérését. Az öntözést akkor adtuk, amikor az állománynak a legnagyobb szüksége volt rá, ez meg is látszik. Az elővetemény paradicsom volt, a talaj tökéletes a tápanyag ellátás is ideálisra sikerült.

Mindezek eredményeként a termések elképesztően magasak lettek. A Basilio-nál a 2,5 milliós vetés és a 4,5 milliós vetés között a terméskülönbség mindössze 150 kg. A HL tömegek 85 kg körüli nagyon magas értéket mutatnak. A 12,5 tonnás termésszint kiemelkedő, de a Basilio koraiságából adódóan az öntözés ennél a fajtánál már egy kicsit későn jött.

A Frenetic még kiemelkedőbb eredményt produkált. Itt a 2,5 és a 4,5 vetőmagnorma között a terméstöbblet már 500 kg. A fajta későbbi, mint a Basilio, ez itt jól kamatozott. Külön figyelmet érdemel a 88 kg körüli HL, ami a kísérletben is kiemelkedő. Nagyon fontos megemlíteni, hogy ebben a kísérletben is nagyon magas 650-700 db/m2 kalászszámot rögzítettünk, de egy nagyon fontos különbség volt a kaposvári fajtasorhoz képest, hogy a kalászonkénti szemszám Kaposváron 32-35 volt, míg Csárdaszálláson 40-45, sőt esetenként akár 50 is. Mindez a nagyon magas HL-el eredményezte a 13 tonna körüli terméseket, még úgy is, hogy 180 mm-el kevesebb csapadékot kapott a terület.

A kísérletek elemzését folytatjuk, hamarosan újabb adatokkal jelentkezünk, melyek a www.isterrra-seeds.com weboldalon is megtalálhatók.

Virágné Pintér Gabriella – kereskedelmi vezető

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Kisebb földterületen kevesebb gabona termett A legfrissebb információk szerint 132 ezer hektárral csökkent a gabonafélék termőterülete 2015-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest, valamint 2,6...
Orosz búza teszi tönkre a világpiacot A világpiacot idáig az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió uralta, legalább is búzafronton. Az utóbbi években azonban az orosz rubel értéke j...
Így vessen őszi búzát, aki jót akar magának Őszi búzát termeszteni tankönyvekből nem, vagy csak részben lehet. Sok dologra kell odafigyelni, ha megfelelő termésátlagot szeretnénk elérni. Az egyi...
Nagy eredményekkel is kicsik vagyunk az unióban Rekordévet zárt idén több szempontból is a magyar agrárium. Napraforgóból például a legtöbbet termesztettük az unióban, de kukoricából és búzából is j...
Mennyi a kukorica optimális tőszáma Rossz hírünk van annak, aki egy minden kukorica hibridre és minden körülmények között érvényes számot vár, amit Magyarországon alkalmazni lehet. Az op...
Új-Zéland a búzatermesztés Eldorádója Új-Zélandról nem feltétlenül a búzatermesztés jut eszünkbe, inkább a hegyek és az óceánparton legelésző birkanyájak. Most azonban búzafronton mutatott...