Vízhiány-előrejelző rendszert hozott létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az ingyenes aszálymonitoring rendszer várhatóan 2019 tavaszán léphet működésbe, de az élesítés előtt a következő hónapokban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai és a KITE Zrt. szakemberei is tesztelik.
Óriási az aszály kockázata a klímaváltozás miatt, mivel például 2015-ben mintegy 400 milliárd forint kár keletkezett a magyar mezőgazdaságban a vízhiány miatt – írja közleményében a NAK. Az OFV-nél ezért egy olyan aszálymonitoring-rendszert dolgoztak ki, amely időben jelzi a gazdálkodóknak, hogy vizet kell juttatni egy adott területre, mielőtt a növények szárazság okozta stresszhatást szenvednének. A hírről az Agrárszektor számolt be, ennek részleteit szemléztük anyagunkban.
A következő hónapokban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és a KITE Zrt. munkatársai tesztelik a rendszer szoftverének és adatbázisának használatát. A gyakorlati tapasztalatok alapján a mezőgazdaság számára szükséges változtatásokat is be tudják majd illeszteni a rendszerbe. Az aszálymonitoring rendszer ingyen elérhető lesz majd a gazdáknak az interneten, és akár 10 napos specifikus előrejelzést is nyújt.
💧 Az Országos Vízügyi Főigazgatóság még 2016-ban kezdte el kiépíteni a rendszert, akkor 16 megfigyelőállomást telepített a leginkább vízhiányos alföldi területekre, továbbá az adatokat online is elérhetővé tette. 2017-ben további 6 állomást helyeztek ki a földekre, és idén ezt újabb 24 követi. A 2019-es öntözési idény kezdetére 40-150 állomásból álló hálózat jöhet létre. A cél, hogy az állomások számának folyamatos növelésével az egész ország területére kiterjedő hálózatot alakítsanak ki.
Talajt és növényzetet vizsgál az aszálymonitoring rendszer
A már működő és a tervezett mérőállomások leginkább a talajt illetve a növényzetet ért hatásokat mérik. A megfigyelési pontokon a meteorológiai alapparamétereken (csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület nedvesség) kívül 6 szinten (10, 20, 30, 45, 60, 75 centiméter mélységben) történik naponta talajnedvesség- és hőmérsékletmérés. A szenzorok segítségével a talajnedvesség pontosan meghatározható, valamint a beszivárgást akadályozó tényezők, mint például a fagyott talaj is azonosíthatók. A talaj alsó rétegeiben elhelyezett mérőeszközök a talajvízszint emelkedését is jelzik – írja az Agrárszektor.
