A fehérjenövények terén hazánk jó pozícióban van, hála a GMO-mentes politikának. Az egyik sarkalatos pont az élelmiszeriparban a szója, ugyanis mind élelmezésben, mind takarmányozásban kiemelkedő szerepe van a növénynek. A genetikai módosítás viszont a szójafajták esetében egyre népszerűbb, hazánk azonban visszautasítja a GMO szója termesztését. Ezzel Európában kulcsszerepet játszik a szójatermesztés vonalán.
Sokan gondolkodnak úgy, hogy a GMO szója helyett inkább a GMO mentes terményt választják állataik takarmányozására és ezzel valóban minőségi élelmiszert állítanak elő. A magyar gazdák pedig így versenyelőnyben lehetnek a GMO szóját termesztő országok termelőivel szemben.
Az FM sajtóközleménye szerint Európa célja az, hogy 2025-re az itt felhasznált fehérje 50 százaléka helyi szójából és hazai hüvelyesekből származzon. Ennek elérésére a takarmánykeverékekhez használt mennyiségét csökkenteni, a szója és más fehérjenövények termesztését pedig növelni kell. A fenntartható ellátás iránti elköteleződés magával hozza a vetésforgó használatát, a vidéki területek fejlődését, és a kelet-nyugati irányú integrációt Európában.7
Csak a termőföldek kicsivel több mint 2%-án termesztenek nagymagvú hüvelyeseket Európában, így a termőföldek méretét növelni kell a cél elérése érdekében. Továbbá biztosítani kell, hogy a gazdák megfelelő támogatásokat kapjanak a hüvelyesek termesztéséhez. A mennyiségi stabilitás, a hozam és a minőség a működő és fenntartható élelmiszeripar feltételei.
Az európai mezőgazdaság egyik fő kihívása és feladata, hogy biztosítsa a független és fenntartható fehérjeellátást. Az ellenőrzött európai szója használata kulcsfontosságú ebben a folyamatban, mivel csak ennek révén biztosíthatóak a hosszú távú gazdasági és környezeti előnyök.
