Jóval kisebb a magyar repce termőterülete, a vetésideje pedig elcsúszott

Kifejezetten jó ára volt idén a repcének. A magas felvásárlási ár elvileg a vetési kedvet is növeli, a gyakorlatban azonban ez nincs így. Hiába tolták későbbre a gazdák a vetésidőt, az aszály és a rovarkártétel túlságosan megnehezíti a termesztést. Nagyot csökkent a növény vetésterülete, és egyre többen mondanak le arról a termelők, hogy repcét vessenek. Mi lesz így a magyar repce sorsa?

„Nagyon kevés csapadék esett szeptemberben az ország nagy részén. Aki közvetlenül előtte vetette el a repcét, annak szép, egyöntetű állománya volt a hónap végére. Az, aki viszont a klasszikus, augusztus 20. és 31. közötti időszakot választotta, nagyon heterogén volt az állománya – mondta egy Fejér megyében szaktanácsot adó növényvédelmi szakember. Megfigyelése szerint általános jelenség, hogy a repce vetésideje egyre későbbre tolódik, mert augusztus végén és szeptember elején a legritkább esetben megfelelő a talajállapot az aprómorzsás magágy elkészítéséhez. Amennyiben ez mégis sikerülne, a kikelő állomány hetekig szenved a vízhiánytól és a repcebolháktól – írta a Mezőhír szakcikke.

Egyre kisebb területen terem a magyar repce - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva
Egyre kisebb területen terem a magyar repce – Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva

Szokatlan kártevők gyengítik a magyar repce állományait

„Túl hosszú ideig tart a száraz meleg. Rengeteg a repcebolha, sok volt a repcedarázs is, így az álhernyókból is bőven akadt. Meglepő módon a nem szántott területeken mocskos pajort is találtunk, mivel szeptember végén a vetési bagolylepke már a repcében is foltokban ott volt. A Lumiposa csávázószer hatása addigra elmúlt a korán vetett állományokban, tehát figyelni kellett a kis káposztalégyre is. A kártevők sem a dátumot nézik, hanem az időjárást. Meglepően sok volt a gyapottok-bagolylepke a táblákban, ami az egyszerűbb szerekre nem is reagál. A Nurelle-D-t pedig kivonták a forgalomból. A foszmetet tartalmazó készítményeket már nagyon várja a szakma, de ez csak repcefénybogárra kap engedélyt. A naplózásnál erre ügyelni kell – mesélte a szakember. Szerinte a regulátorozást célszerű egybekötni a rovarkártevők elleni védekezéssel. A vírusvektorok ellen érdemes felszívódó acetamipriddel és taglózó lambda-cihalotrinnal dolgozni – mondta.

A magyar repce vetésterület jelentős része odalett

A fagytól már sokkal kevésbé kell tartani, mint a rovaroktól, ezért a repce egyre inkább szeptemberi vetésű növény lesz. A gyökeresedését cinkkel és foszforral is lehet segíteni, illetve robusztus hibridet célszerű választani. A hosszú ősz mindenképpen hagy időt az állomány megerősödésére – vélekedett a szaktanácsadó. Szerinte az idén 270 ezer hektáron vetették el a termelők a repcét. A történelmi rekord 2018-ban volt a termőterület nagyságában. Akkor 343 ezer hektáron vetették a növényt. Ezután következett a csávázószerek kivonása, és egyik évről a másikra eltűnt 40 ezer hektárnyi repce. Két év alatt jelentősen kisebb a repceterület. Az oka, hogy elképesztően költséges és nehezen ápolható növény lett belőle. Csávázás híján sok gépet és időt igényel, miközben ütemezni kellene a napraforgó és a kukorica betakarítását, a kalászosok vetését is. A helyzet tavasszal sem jobb, hiszen a meglévő állományok mellett a kapások vetése és ápolása körüli teendők is megjelennek a feladatok között. A helyzet addig volt megoldható, amíg egy tartamhatású szernek köszönhetően 1-1 hónapnyi időt kapott a termelő. Nem életszerű, hogy egy repcetáblában 10 napos fordulókkal kelljen permetezni, mint a szőlőben – írja a cikk.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...