A tavalyihoz képest idén 6,4 százalékkal csökken a magyarországi zöldségtermő terület, ennek ellenére ez nem jelent drasztikus változást. Nagyobb területen tervezik zöldborsó és étkezési paradicsom termelését a gazdálkodók, viszont a csemegekukorica tervezett területe 13,6 százalékkal, a zöldpaprikáé 21,5 százalékkal, a görögdinnyéé 10,7 százalékkal, a vöröshagymáé 3,1 és a zöldbabé 16,5 százalékkal, a karfiolé pedig 18,3 százalékkal kisebb a tavalyinál.
A termőterület csökkenése már 2018-ban is hasonló mértékben csökkent, azonban akkor a csemegekukorica, az ipari paradicsom, a karfiol és a görögdinnye termőterülete nőtt, míg a zöldpaprikáé 12 százalékkal kisebb lett – írja Világgazdaság.
Csemegekukoricában és dinnyében is kisebb idén a terület
Egyes zöldségféléknél az előző évi piaci történések, másoknál a zöldségfeldolgozók igényei szabják meg a termőterület nagyságát. Ám a hazai piacon ez nem okoz drasztikus változást – mondta Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. Idén a tervek szerint a dinnye területe valamivel több, mint 400 hektárral csökken, mert a nem főállású dinnyetermesztők visszafogják a termelésüket. A csemegekukorica esetében a feldolgozók termeltetnek, így ebben az esetben a több mint 4 ezer hektáros termőterület-visszaesés oka az lehet, hogy csökkent a feldolgozóüzemek igénye.
Agráregyetemen fejlesztik a magyar zöldségek és gyümölcsök versenyképességét
A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését és versenyképességének növelését tűzte ki egyik céljának Magyarország legnagyobb agráregyeteme, a Szent István Egyetem. A pályázati forrásokból megvalósuló K+F projekt középpontjában a kertészeti termékek eredetiségvizsgálata, a tárolhatóságuknak javítása, illetve a hozzáadott értéküknek növelése áll. Az élelmiszer-biztonsági kérdésekre különösen nagy figyelmet szentelnek a magyar zöldségek és gyümölcsök fejlesztésekor. A témáról ebben a cikkünkben írtunk korábban.