Jóval kevesebb zöldség terem az országban, mint tavaly

A tavalyihoz képest idén 6,4 százalékkal csökken a magyarországi zöldségtermő terület, ennek ellenére ez nem jelent drasztikus változást. Nagyobb területen tervezik zöldborsó és étkezési paradicsom termelését a gazdálkodók, viszont a csemegekukorica tervezett területe 13,6 százalékkal, a zöldpaprikáé 21,5 százalékkal, a görögdinnyéé 10,7 százalékkal, a vöröshagymáé 3,1 és a zöldbabé 16,5 százalékkal, a karfiolé pedig 18,3 százalékkal kisebb a tavalyinál.

A termőterület csökkenése már 2018-ban is hasonló mértékben csökkent, azonban akkor a csemegekukorica, az ipari paradicsom, a karfiol és a görögdinnye termőterülete nőtt, míg a zöldpaprikáé 12 százalékkal kisebb lett – írja Világgazdaság.

Lényegesen kisebb a magyar zöldség termőterülete idén, mint 2008-ban: 6,4 százalékos csökkenést mért fel az Agrárgazdasági Kutató Intézet
Lényegesen kisebb a magyar zöldség termőterülete idén, mint 2008-ban: 6,4 százalékos csökkenést mért fel az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Csemegekukoricában és dinnyében is kisebb idén a terület

Egyes zöldségféléknél az előző évi piaci történések, másoknál a zöldségfeldolgozók igényei szabják meg a termőterület nagyságát. Ám a hazai piacon ez nem okoz drasztikus változást – mondta Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. Idén a tervek szerint a dinnye területe valamivel több, mint 400 hektárral csökken, mert a nem főállású dinnyetermesztők visszafogják a termelésüket. A csemegekukorica esetében a feldolgozók termeltetnek, így ebben az esetben a több mint 4 ezer hektáros termőterület-visszaesés oka az lehet, hogy csökkent a feldolgozóüzemek igénye.

Agráregyetemen fejlesztik a magyar zöldségek és gyümölcsök versenyképességét

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését és versenyképességének növelését tűzte ki egyik céljának Magyarország legnagyobb agráregyeteme, a Szent István Egyetem. A pályázati forrásokból megvalósuló K+F projekt középpontjában a kertészeti termékek eredetiségvizsgálata, a tárolhatóságuknak javítása, illetve a hozzáadott értéküknek növelése áll. Az élelmiszer-biztonsági kérdésekre különösen nagy figyelmet szentelnek a magyar zöldségek és gyümölcsök fejlesztésekor. A témáról ebben a cikkünkben írtunk korábban.

Arról pedig, hogy a munkaerőhiány a hajtatott zöldségek termesztésének legnagyobb baja, itt olvashat bővebben.
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Blog indult… A MHO cikke rólunk Blog indult a gazdák jó kereskedéséhez Magyar Hírlap Online - 2013. június 3., hétfő Hiánypótló mezőgazdasági blogot indított a Magro.hu, az onlin...
Mi a helyzet a zöldség és gyümölcspiacokon? Az Agrárgazdasági Kutató Intézet június 4-én tette közzé legfrissebb gyümölcs és zöldségpiaci árfigyelését, melyből és a két héttel korábbi jelentés...
Más kerül terítékre? Javában folyik az aratás és a zöldség- gyümölcs betakarítás. Minden év okoz meglepetést, így az adott szezonnak mindig megvannak a nyertesei és a vesz...
Bajban a borsó, de mindjárt itt a magyar dinnye! Ötven éves negatív rekord Nem éppen a legjobb hírek érkeznek a zöldborsó idei termésmennyiségéről. Bár a konzerv- és a hűtőipar is felkészülten vár...
A hőség áldozatai és nyertesei A hetek óta tartó száraz, meleg időjárás – van olyan országrész, ahol több mint 40 napja nem esett semmilyen mennyiségű csapadék! -, ahogy az várható ...
Nem pazarol a magyar Közel 1500 milliárd forintos agrár- és vidékfejlesztési támogatási keret több mint 90%-át már lekötötték, így nem marad elköltetlen uniós forrás a 200...